A Nagy Eperfa

Tárgy: A Nagy Eperfa Szer. Május 12, 2010 4:35 pm

First topic message reminder :

A gyönyörű, csendes tisztás közepén áll a Nagy eperfa. Ahogy a nevei is mutatja, nem egy apró, csenevész fácskáról van szó, hanem tényleg hatalmas. Nyáron és tavasszal teremnek rajta a kövér fekete és piros eprek, méz édességükkel és illatukkal magához vonzzák a diákokat. A tisztás kiválóan alkalmas kisebb összejövetelekre, piknikezésre, vagy egy romantikus beszélgetésre.

//Sienna Evangelin//

Tárgy: Re: A Nagy Eperfa Hétf. Május 02, 2011 1:37 pm

~ Hát az biztos, hogy megdolgozom a pénzemért! *Mondja magában, ahogy elismétli a nő korábbi szavait. Kilő, mint egy ágyúgolyó, de így is alig éri utol a labdát. Egy előre szaltó kíséretében megfordul, és már száguld is vissza a tanárnő felé. Mikor elég közel ér, ismét lefékez, és a labdát maga elé emelve kimondja a szavakat.
- Ekzistojnë. Provë. *A labda egyenesen felfelé száguld, és Cartina arcára egy huncut kifejezés ül. Talán még egy kicsit kuncog is. Talán.*

Vendég

*Az ifjú félelf szinte sosem alszik. Lábai a fa tövébe, a tisztásra hozták. Tény, hogy már több száz méterről kiszagolta az eper bódító illatát, valamint mindig is vonzották az óriási fák. Egy plédet hozott csupán magával a hálókörletből, valamint palástját. Az eperfa törzséhez érve felugrik helyből a legalacsonyabban lévő ágra, majd egy kényelmes helyen, fent a magasban a pléd 2-2 csücskét csomóban megkötve egy-egy ághoz kötözi, és ráfekszik. megízleli az édes, lédús gyümölcsöt, majd betakarózik palástjával és mély álomba zuhan...*

Vendég

* Hykarion úgy elfeküdte minden tagját, hogy mozdulni alig bír. Ez meglepi, hisz jobban mozog a fák ágai közt, mint a talajon. Eszébe ötlik, hogy mióta itt van, azóta alig járt hálókörletében, alig találkozott valakivel, a magányt pedig utálja. De nem, mégsem a hálókörlet felé indul. *
~ Ha így, fél 9 tájban elindulnék bármerre, csak, hogy történjék valami... Az lenne az igazi! ~ * Gondolja magában. A gondolatot tett követi. Kimászik az eperfa egyik ágára, a plédet, melyet tegnap magával hozott, leszedi, ruháit összeszedi a hatalmas fa gyökerei mellől, ahol tegnap este hagyta, felöltözik, és a könyvtár felé veszi az irányt. Lefelé mászván minden egyes szem epret, melyet elér, magába töm, mintegy reggeli gyanánt. Ez egy félelf vándor számára nem csupán az éhséget, hanem a szomjat is megfelelően csillapítja.*

» Nagy Templom