Igazgatói Iroda

First topic message reminder :

Ha az igazgatónő hívat akkor idáig kell felmásznod,ebben a széles toronyba,hogy az irodájába érj.De vigyázz!
Az igazgatónő legtöbbször csak akkor hívat valakit,ha annak vaj van a fején.Ezért ne akarj ide feljutni!

* Sea magában kuncog barátnője köhintésére.Ő természetesen értette a dolgok mibenlétét.
Majd Grey professzor mesélni kezd,s figyelmét a férfinak szenteli ez idő alatt.
Elismerően biccent amikor belekezd legújabb kalandjába,majd mikor a történet végére ért a mesélő,akkor szólal csak meg.*
-Nos,nincs affelől kétségem,hogy megérdemli a kitüntetést,és méltó a rangjához kedves Benjamin. *mosolyog a férfira.*
-Ám megértem,hogy nem vett túl sok expedícióban részt,a maga helyzetében veszélyes lehet... ugyanakkor minden rosszban van valami jó.Csak ki kell aknázni. *mondja sejtelmesen.*
-Jut eszembe... majd elfelejtettem,de most gyorsan mondom.Köztünk nem kell titkolóznia Benjamin.A diákoknak persze azt mond amit akar,de Belur sokat látott nő,ahogy én is,és csak azt veszem fel a tanáraim közé,akiről mindent tudok. *emeli somolyogva a teáscsészét a szájához.*
-És a kis problémájával nyugodtan felkeresheti Robert Saron professzort.Kiválló bájitaltan tanár.És nem mellesleg a venatoris szakvezetője.Na meg persze,az én segítségemre is számíthat bármilyen helyzetben. *teszi még hozzá,majd belekortyol az italba.Már kezd kihűlni a tea,és így is csaknem elfogyott.Na meg él a gyanúperrel,hogy fáradt,hosszú út utáni professzorai éhesek lehetnek már... mint a farkas.
Ezért leteszi a kiürült teáscsészét,és mosolyogva feláll.Megigazítja fekete selyem ruháját,majd a nappaliból nyíló boltív felé mutat.*
-Nos,a konyha arra van!Bizonyára már mindenki éhes.Nem szoktam sokat használni,ezért biztosak lehetnek benne,hogy makulátlanul tiszta és érintetlen. *jegyzi meg afféle tréfaképpen.Majd kezével inti az irány felé,hogy kövessék.*


// okés,akkor holnap vagyis ma xD //

-Ugyan,Lord Greynek nincs olyan nagy problémája,ne aggódj érte Belur!Meg tudja oldani,felnőtt férfi már,és a nehezebb részén majd segít neki Saron professzor. *mondja Seana gyorsan,hogy Benjamin kikerülhesse a válasz adást,ha akarja,de ekkor a férfi mégis válaszol.
Az igazgatónő pedig akarva akaratlan is megsajnálja kicsit,és kezét a professzor vállára teszi.*
-No,ne mondja ezt ily szomorúan.... lehet,hogy társadalmunkban sokan nem fogják be a vérfarkasokat,de nem veszik számításba,hogy ők is ugyanolyan emberek mint mindenki más.Sok kór mentes ember nem mutat olyan kiválló példát,mint maga.És sok kór mentes ember van,aki lop,csal hazudik,gyilkol... maga viszont segíti azokat akiknek szükségük van magára.Mint most engem is,hogy kisegített azzal,hogy ide jött tanítani.A többi gondjára pedig rá se rántson! *legyint mosolyogva az igazgatónő.*
-Mindannyiunknak vannak kisebb nagyobb bajai. *vet sokat mondó pillantást Belurra,majd betessékeli őket a konyhába.*
-Most viszont már tényleg ideje enni! *mondja vidáman,s a díszes asztal felé küldi vacsora vendégeit.A konyha szép,napsárga színben fürdik,de félhomály uralkodik,ahogy csak pár gyertya világítja be.Igazán hangulatos,és a konyha ablakon keresztül bevilágít a lágyfényű,kifli alakú Hold.
Amíg a vendégei helyet foglalnak,Sea gyorsan kikap pár dolgot innen onnan.
A sütőből egy remek,és illatos fajéhas almás csirke kerül elő,amely csakhamar az asztal közepén landol,jó pár apró,egészben vagy félben megsütött parázsban sült,fűszeres burgonyával.
Az illata talán még Belurnak is ellenállhatatlan!
Csakhamar három ezüst kupa kerül az asztalra,s egy üveg tölgyfahordóban érlelt mézbor.*
-Nagyon örülnék,ha megkósolná mindenki a csirkémet! *mondja szórakozottan Seanachaid miközben továbbra is pakolászik.*
-Na de természetesen figyelembe vettem mindenki ízlését! *mondja,azzal hirtelen egy kalitkát hoz ki,amiben három,zöld,gonosz kis manó lapul,s leteszi azt Belur mellé.*
-Karácsonykor rontottak be a kastélyba.Gonosz kis bestiák... de sok esszenciájuk van. *kacsint a nőre,majd hirtelen egy nagy tál,félig sült,véres bélszínt tesz Benjamin elé.*
-És tudom,hogy a farkasok kedvelik a félig sült,majdhogynem nyers húst.Remélem nem tévedek!Így azt hiszem mindenkinek kedvezek valamennyire.Legalább is remélem. *mosolyog Sea miközben leül ő is az asztalhoz.*
-De mint mondtam,ragaszkodom ahhoz,hogy kóstoljátok meg a csirkémet is!Ha csak egy falatot,akkor is.... *mosolyog szélesen.*

*Különös képet mutathatnak az asztalnál ülők a külső szemlélőknek - már ha volnának.
Egyik oldalon Belur,aki visítozó manókat sorvaszt el,a másik oldalon pedig a véres húst marcangoló Benjamin.
Sea tűnik a legkitűnőbbnek túl szokványos étkezési módszerével.
Ám a nő már meg se rezzen a történteken.Régen,mikor még Belur is jócskán fiatal volt,akarva akaratlan is elfordtotta a fejét,ha a nő táplálkozni kezdett.Épp úgy,ahogy a vérfarkasok véres hús kedvelése is undort keltett benne.De ma már nem így van.
Sok minden történt,és sok mindent megtapasztalt.S ahogy hallja mind két irányból az elégedett hangokat,ő is ugyanolyan elégedetten,s mosolyogva eszik főztjéből.Be kell vallania magának tényleg nagyon jó lett.
Megköszöni a dícséreteket,majd Belur felé fordul.*
-Mielőtt elfelejteném.... a kastély melletti erdőkben nyugodtan táplálkozhatsz Belur drágám,csak a védett fajokat ne vedd célba.Tündérmanóból viszont annyi van mint tengerben a vízcsepp! *mondja,majd Benjamin felé fordul.*
-Örülök,hogy ízlik kedves Benjamin!Remélem,hogy nem kap gyomorrontást ennyi hústól. *tréfál egy kicsit.*-Ó tényleg!Kényelmesek a rezidenciák?Sikerült berendezkedni? *kérdezi mind két vacsora partnerétől*
-És kíváncsi vagyok,hogy sikerült e már valakivel megismerkedni a kastélyban.Persze rajtam kívül. *mondja majd bekap egy falat csirkét,s eztán feláll,s tölt egy kis bort Benjaminnak aztán magának.Belurt szándékosan kihagyja,hiszen nem akarja megterhelni a nő gyomrát.*
-Örülök,hogy megkóstoltad a főztömet Belur. *mondja is bor töltés közben a nőnek.*-De azt hiszem jobb,ha Te sem kapsz gyomorrontást,inkább egyél csak a manókból,hátha tényleg hízol egy kicsit. *kacsint a nőre vidáman.*

* Sea mosolyogva néz barátnőjére.*
-Ó igen,Eva nagyon aranyos nő.Ám azért ő is tud szigorú lenni.Néha kell is a diákokkal. *mondja csak úgy megjegyzevén.Majd a nő kérdésére válaszol.*
-Persze,hogy van Belur.Emett Remus Bacan a neve.Fél démon,és elég nehezen kezelhtő,de épp ezért kapta meg a rangot,hogy könnyebben tudjon azonosulni a higgadt énjével,amelnek meg kell felelnie bizonyos szabályoknak.Viszont jó srác,céltudatos,és megbízható. Rendezhetsz szaktalálkozót.Bár figyelmeztetlek,a nefariusosok a legöntörvényűbbek az akadémián. *vigyorodik el szélesen a nő,hiszen most,hogy így belegondol,tényleg sehol sem találhatott volna nekik jobb szakvezetőt.
Majd Benjaminhoz fordul.*
-Igen,természetesen volt elődje.De elég kínos incidens történt vele.... a lényeg,hogy egy ideje már nincs közöttünk. *mondja,s nem tudni,hogy hogyan is érti ezt a mondatot.*
-Ám de biztosra veszem,hogy sokkal jobb munkát fog végezni nála,hiszen maga mindentéren szakavatottabb. *sóhajtva néz ki az ablakon,s szeméből gondterheltség tükröződik.*
-Szomorú idők járnak most.... *mondja egészen halkan.*-Calanthia Blake volt a maga elődje Benjamin,és egyben a Venatoris szakvezetője.... de különös dolgok történtek,s most már messze jár.... eztán jött Javier Godrick,régi barátom.... ő lett a szakvezető.... ám megölték.... s most remélem,hogy Robert Saron nem hagyja el az iskolát.... aztán Airie von Nandori.... az előző nefarius szakvezető.... el kellett mennie... és akármilyen hatalmas boszorkány is... félek ő sem tér vissza soha,és nem azért mert pihenni akar....
*A nő elhallgat egy ideig,majd elmosolyodik,de szeméből ugyanúgy végtelen szomorúság árad amikor rápillant vacsora vendégeire.*
-Nyílt titok,hogy Javier Godrick,Xenophilius és jómagam zártuk be Belphegor Zomart egy kristályba..... Javier borzalmas történeteket hallott a hegy környékéről,amelynek gyomrában pihent ősi ellenségünk... ő ment el,hogy megnézze,hogy mi történt.... nem tudom mi volt aznap este amikor oda ért... de azt mondták a falubeliek,hogy szinte életre kelt a hegy.Lángolt az egész hegyoldal,de nem tűzben,hanem különböző fényekben... rengett a hegy... aztán néma csend lett és sötétség.... a kristály.... széttört.... Belzomar pedig nem volt sehol.... csak több száz dühös drider.... akik nyíltan sosem támadtak olyan nagy varázslóra mint Snake,mégis be akarták kebelezni Pókkirálynőjük számára.... attól tartok Belzomar túl erős szövetségeseket nyert magának máris..... és ez mind nem történt volna meg.... ha aznap mikor a kristályba zártuk,megöljük.... Snake és Javier erősködött... de végül nekem engedtek... *nézett szomorúan ismét az ablak felé.*
-Mert én botor módon azt mondtam,minden élet számít.... mindenkinek jár még egy esély... bolond voltam... a nagy Seanachaid Ney'marath legnagyobb baklövése volt...
*Elhallgatott,s kínos csend telepedett a konyhára.Érdekes irányba fordult a beszélgetés.*

* Seana megrázza a fejét,amikor Beliur ész érvekkel próbál ellene szegülni botor tettének.*
-Drága barátnőm,nem kell,hogy kioktass,én magam is tudom,mennyire esztelen dolgot cselekedtem.... de eszembe jutott a legenda,a régi történet... Degonáról és Belphegorról... arról,hogy mennyire szerették egymást,s,hogy minden évben van olyan idő,amikor Belzomar visszaváltozik azzá aki volt.... egy pillanat volt amíg belém hasított a fájdalom átérezve Degona fájdalmát ha elpusztítom azt akit szeret.... *ismét kipillant az ablakon.*
-Túl együtt éreztem vele... tudom milyen az,amikor valaki elérhetetlen....
*Seanachaid elhallgat.
Túl sokat mondott el,s szomorú pillantása még inkább megerősíti őket abban a gondolatban,hogy Seana bizony már majd 500 évesen szerelmes.Bizonyára olyan valakibe,aki nem szereti őt viszont.Vagy gyönyörű arcát,és karcsú alakját tekintve,inkább csak nem lehetnek együtt valami miatt.

Az est a hátralévő részében kellemesen telik.
Seana ismét feloldódik,majd vidámabb lesz,s tréfálkozva búcsúzik el végül Grey professzortól.
Belur még marad vele egy fél órát,hogy beszélgessenek erről arról,aztán ő is távozik.
De már későre is jár...
De alighanem megérte ez a vacsora.
Szórakoztató,kellemes... na meg tanulságos volt.*


// gondoltam lezárom,már megy egy ideje //