Acéldarázs Bár

Tárgy: Acéldarázs Bár Szer. Jún. 30, 2010 12:37 pm

First topic message reminder :

Ez a hely csak este 10től van nyitva,s ilyenkor mindig élő zene szól.
Vagy egy egy énekes/énekesnő ad koncertet,vagy valamilyen zenekar lép fel.De ilyenkor megindul az élet,s mivel a diákok kijárhatnak ide olyan későn is,akár hétköznap is,igencsak felkapott hely.
Itt lehet táncolni,iszogatni,enni,és néha karaokiezni is!Igazi régimódi kis kocsma!
A kocsmát ha nem kívülről közelíti meg a látogató,akkor egy teleport kapun keresztül ki be lehet mászkálni a kastély és a szórakozó hely között bármikor,és természetesen csak akkor ha a kapu felismeri azt aki átakar menni rajta.Így minden electusos diák/tanár/vagy a kastélyhoz tartozó szabad bejutást-kijutást kap,de az idegenek semmiképpen.

Itallap / a leg fogyasztottabbak /

Vajsör
Kankalinbor
Almabor
Viola likőr
Sütőtöklé
Sárkány koktél
( ibolya likőr,grenadin,cseresznye rum - meg gyújtják,és miközben lángol,úgy kell inni szívószállal )

Tárgy: Re: Acéldarázs Bár Szomb. Dec. 04, 2010 10:43 pm

*Száját eltakarva nevet Drake viccén, majd hátrapillant a válla fölött, hogy lássa, Trewis bosszúsan int a fiatalabb fiúnak. Szemmel láthatóan nem ismeri el könnyen a konkurenciát.*
- Ez itt Cartina, még csak most találkoztunk. - *mondja készséges mosollyal, majd rendel két pohár bort a pultostól, Marytől.*
- Kösz a bókot, azt hiszem. Látom, tudod értékelni a szépséget. - *kezdi Tina, majd elfojtja magában a "Gyakran jársz ide?" kérdést.* - Melyik házba való vagy? - *Kérdezi, majd megkaparintja a poharát, hogy Trewisnek dőlve kortyolgatni kezdjen.*

Vendég

*Eddig fagyos volt, akár egy jégtömbbe vágott emlékmű, ám a pultosnak tett megjegyzés kellemes emlékeket idéz fel benne, s cinkosan felnevet, mintha a fiú valami nagyon bizalmas viccet mondott volna.
Lehengerlően bájos mosolyt villant föl, s kezét kecses, míves mozdulatokkal nyújtja. A csóktól enyhe pírt önti el az arcát, kezét sem húzza el addig, amíg a fiú el nem engedi.
Lágyan oldalra dönti a fejét, s álmodozó pillantást küld Cartina felé.*
-Kedves Drake, nagyszerűen említetted. Finnország legékesebb arisztokrata családjának vagyunk ifjú galambjai, kik a szépséget és békét terjesztik az egész világban. S a Te lépteid honnan vezettek idáig?
*Érdeklődése nem csupán leplezett csel, arra nincs és soha nem is volt szüksége. Halovány zöldes szemeivel megcirógatja imádott testvére arcát, a következő pillanatban pedig Drake pontos és gyönyörű vonásait fürkészi.*
~Hasonlítunk.~ *Állapítja meg, s ez felvet benne egy kérdést. Vajon minden véla hasonlatos vonásaiban, akár a hírhedt fantasy regények elfjei? Ki tudhatja?*

Tárgy: Re: Acéldarázs Bár Szomb. Dec. 04, 2010 11:04 pm

-Cartina. *ismétli a Trewis által mondott nevet a fiú.*-Elbűvölő név és elbűvölő gazdája.Akárcsak a testvére... Elizabeth. *mondja,és nem is tudja melyik lányra pillantson.Aztán Tinától jön az első kérdés.*
-Óóó... a custodis szakra járok.A családom évszázadok óta custodises.Csak az én drága húgom lett egyedül nefariusos.Hát igen.... sokan csodálkoznak,hogy két ennyire egyforma ember,hogy lehet ennyire különböző. *mondja sokat sejtő mosollyal,mintha ezt a két lányra is értette volna nem csak magára.Majd Lizre pillant.*
-Milyen szép monológ volt.Akárha egy Világ Szépe versenyen vennék részt.Úgy tudom van olyan a ti világotokban. *monologizál.*-Én magam Cryonathból származom.Ott is van iskola,de a szüleink is ide jártak.Úgy döntöttek,hogy minket is ide íratnak be.És mivel innen is jött felvételi levél,nem volt akadálya a dolognak.
*Ismét Tinához és Trewishez fordul.*
-Trewis,nem bánod,ha a szép hölgyet én is meghívom egy italra? *majd Lizre pillant.*-Természetesen csak is és kizárólag a gyönyörű testvérével együtt.Mary! *szól fennhangon,s a pincérnő máris ott terem.Nem lehetett nagy erőfeszítés neki,eddig is a fiút bámulta az egyik sarokból.*-Hozd kérlek amit a hölgyek parancsolnak. *villantja fel egyik letaglózó mosolyát.*
-Igen,persze,máris! *mosolyog kedvesen a nő Drakere,majd a lányokra is rámosolyog... kevésbé kedvesen.És talán egy kicsit féltékenyen is.*
-Na és.... hogy hogy épp ide vezetett az utatok? *tesz fel végül ő is egy idegncsak diplomatikus kérdést.*

Tárgy: Re: Acéldarázs Bár Szomb. Dec. 04, 2010 11:14 pm

*Egy pillanat gondolkodás után mintha valaki villanyt gyújtott volna a fejében.*
- Véletlenül nem a testvéred Dana Coleridge? Azt hiszem, abban a hálóteremben van, mint én és Liz. Micsoda nagyszerű véletlen lenne! - *szegezi neki a kérdést Tina, majd széles mosolyra húzódik a szája, ahogy az italajánlatot meghallja. Általában nem ilyen mohó, ha szórakozásról van szó, de sosem árt jó kapcsolatokra hamar szert tenni.
Miután Trewisre pillant, kér Marytől egy pohár kólát, hogy felhígítsa vele a bort - és kicsit meglepődik, amikor kap is. Széles mosollyal, és hihetetlen kecsességgel lát hozzá a kevergetéshez, mintha máris bájitalokkal dolgozna.*
- Ami azt illeti, belsőre mi is eléggé különbözünk Lizzel - *pillant fel egy pillanatra* - de abban meg tudunk egyezni, hogy hol és mikor jön el az ideje a lazításnak és a szórakozásnak.

Vendég

-Custodis. Milyen érdekes. Drága Édesanyánk is a custodis növendéke volt, Édestestvérem pedig a venatoris szárnya alatt húzódik meg, akár csak drága Édesapánk. Én vagyok egyedül nefariusos, megtörve ezzel a generációk elhatárolódását. *Elnézést kérő mosolyt villant, és egy pillanatra gondolataiba merül.*
*Szülein töpreng, s azon, hogyan is fognak reagálni, ha megtudják, hogy ékességük, büszkeségük sötét varázslók közé keveredett. Vajon kitagadják majd, vagy elfogadják, hogy valami megmozdult a lelkében, amikor a kristályhoz ért? Gyönyörű arcát az aggodalom felhői lepik el, s csak a fiú szarkasztikus megjegyzésére kapja fel a fejét.*
-Voltunk is számtalan szépségversenyen. Már a puszta jelenlétünk azonnal eldöntötte a versenyeket, sokszor a fordulókat nem tartották fontosnak megtartani. Tudod jól, mennyire gyorsan szemet szúr a természetellenes gyönyörűség. Egy idő után meguntuk a sok trófeát, tiarát, szalagot, rajongót, hát nem mentünk többé.
*Az emlékek tovább felhőzik márvány arcát, s a pultos pillantására oly fagyos, oly kegyetlen szemvillanással felel, hogy a nőnek összekoccannak fogai s térdei. Elsiet, hogy Cartina italát előhozza, s a szükségesnél több időt tölt ott, ahol nem láthatják. Elizabeth ajkai lebiggyednek.*
~Ezt nem akartam!~
*Önmaga megnyugtatására leveszi Amaet a nyakából, ölébe fekteti, s cirógatni kezdi a hasát. Hiába, a szőrterápia nagyon hasznos, akár emberről, akár fél véláról van szó. Hamarosan helyreáll lelki békéje, s megnyugtató, barátságos mosollyal pillant Maryre.*
-Gyümölcskoktélt kérnék szépen. *Cicaszemei és kedvessége letaglózza az asszonyt.*
-Nos igen. *Fordul vissza a beszélgetőpartnereihez.* -Tina és én bár külsőre egymás tükörképei is lehetnénk, az elménk mindig másra figyel fel, a szívünk teljesen más felé húz, s lelkünk más égtájakra szárnyal. De egyben mindig egyetértettünk: Egymás nélkül semmi értelme nem lenne az életnek.

Tárgy: Re: Acéldarázs Bár Szomb. Dec. 04, 2010 11:41 pm

*Drake Tinára kapja a tekintetét,és széles vigyor terül szét az arcán.*
-Ó,pontosan!Ez egy egymillió ametisztes kérdés volt,hölgyem ön nyert! *kacsint Tinára.Ma valahogy jó hangulatban van és elmaradt tőle arisztokratikus modora.*
-Dana a húgom.Pontosan 5 perccel vagyok idősebb nála. *mondja,majd elgondolkodva iszik bele a borába.*
-Nos igen... az ikertestvéreknél gyakorta gondolják,hogy annyira egyformák mint amennyire hasonlítanak.Ez nem mindig igaz.... és sokszor nem is kifizetődő... *mondja sejtelmesen miközben megint iszik egy kicsit.*
-Igazából jól kijövünk Danával.Csak sok minden van,amit nem értünk meg a másikban.Mindketten öntörvényűek vagyunk,de ő egy kicsit.... hogy is mondjam... sötétebb kivitelben. *kacsint a lányokra.Majd Liz felé fordul,és meghallgatja őt is.*
-Csak arra volnék kíváncsi,hogy hogyan tudtak szerencsétlen zsűri tagok kettőtök közül választani. *nyom el egy félmosolyt,és ismét iszik egy kicsit.Majd a falon függő órára pillant,és elképed.*
-Szent Niotha!Már elmúlt fél egy!Nekem éjfélkor lett volna egy fontos találkozóm!No nem Hamupipőkével... de ha vele lett volna,akkor nem volna annyira fontos,hiszen van itt nála két százszor szebb hölgy,de sajnos ez tényleg fontos... *feláll a székről,majd megragadja Liz kezét,és ismét ad rá egy csókot.*
-Ne haragudjatok távozásomért! *mondja esdeklően,majd Tinához is odalép,és az ő kezét is megcsókolja,nem törődve a fiú szúrós tekintetével.*
-A Baziliszkusz hálóban lakom,ha esetleg volna kedvetek egyszer meglátogatni.Vagy csak küldeni egy baglyot vagy sólymot.... örülnék neki,ha egyszer olyan lánytól kapnék levelet,akit ismerek. *vigyorog,majd meghajol a lányok előtt egyik kezét a háta mögé téve.*
-Rettentően örültem a társaságuknak hölgyeim!További csodás estét kívánok önöknek!Legalább olyan csodásat mint maguk.Mary,kérlek,szolgáld ki a hölgyeket az est hátralévő részében!Ha túl haladnék a keretet,majd legközelebb kifizetem. *ismét a lányokhoz fordul.*
-Hölgyeim! * biccent feléjük.*-Trewis. *biccent a fiú felé is.*
-Még találkozunk Miss és Miss Shawna.Remélem,hogy a Karácsonyi Bálon is!Feltétlenül nevezzetek be a Hókirálynő választásra!A legközelebbi viszont látásra! *búcsúzik végül,majd ott hagyva maradék pár korty italát sietős léptekben távozik a teleport kapun át.*

// sorry,le kell lépnem,de jó volt a játék,köszi! Very Happy

//

Tárgy: Re: Acéldarázs Bár Szomb. Dec. 04, 2010 11:58 pm

*Kicsit megilletődik, amikor Drake bejelenti hirtelen távozását, de ezt hamar felváltja egy alig takarható arcpír, ami a búcsúzásnak szánt kézcsókot követi. Tetszik neki, hogy méltó társaságot találtak, ha csak egy kis időre is. És a tény, hogy tulajdonképpen a srác külön kérte, hogy írjanak neki...*
~ Lehet, hogy egy szőkével megyek a Bálra? Áááh... - *Kuncog magában önelégülten, majd hirtelen, mintha emlékeztették volna rá, ismét tudomást vesz a mögötte ülő, megszeppent és enyhén sértett Trewisről.
Még megígéri Drake-nek, hogy "Majd összefutnak még", aztán figyelmét visszafordítja ikertestvérére, akivel egy elégedett pillantást váltanak. Mivel nem akarja mégjobban megsérteni a kedves idegen pártfogójának önérzetét, felé fordul, és csevegni kezdenek valami hétköznapi dologról, kárpótlásképp az elvesztegetett percekért. Kicsit fáj már az arca a sok mosolygástól, de még bírja tartani magát, hisz jó hangulatban van.*

Vendég

*Elraktározza válaszait egy szebb alkalomra, vagy egy levélre, s egy pillanatra megsimítja a fiú kezét, miután ő csókot lehelt törékeny kacsójára. A Bál! A hír villámként csap bele! Nyomban párt kell találnia, de ezt nagyban megnehezíti az a helyzet, hogy ő egyetlen egy sráccal lenne hajlandó a bálon mutatkozni, és az nem Drake.*
~Belezúgtam volna abba a szótlan, sótlan, sötét, titokzatos, csodálatos... basszus elég!~
*Legszívesebben a fejét verné a pultba, vagy lesmárolna valakit, de büszkesége, s előkelősége nem engedi, ígyhát nagyot kortyol a gyümölcslevéből, azzal próbálja hűteni fellángoló vágyait. Ahogy a ikertestvére hátat fordít neki, hogy beszélni tudjon kellemetlen kísérőjével, a fülébe suttogja:*
-Vagy egy ébenhajú, magányos vándor lesz a párom a Bálon, vagy isteneinkre mondom el sem megyek! Remélem a Hókirállyal látlak ott viszont. Már ki is találtam, mit fogsz felvenni.
*Ezzel befejezve csöndes monológját hátat fordít a pultnak és a tömeget kezdi ez fürkészni.*
~Ez így nem működhet! Azonnal találnom kell egy pasit, különben begolyózom és még a végén szerelembe esek. Ezt a hibát nem követhetem el!~
*Egyedül lépdel a táncparkettre, s megvillogtatja hosszú évek alatt pompázatosra csiszolt tánctudását. Tudomást sem vesz a külvilágról, ringó csípője számára a tenger, hajladozó kezei a szelek, melyek fel-felcsapó érzelmeit röpítik messzi tájakra.*

Tárgy: Re: Acéldarázs Bár Vas. Dec. 05, 2010 12:23 am

*Háta megfeszül, ahogy ikertestvére langyos lélegzetét érzi a fülén, és nem tudja elfojtani a mosolyt, amit a szavak váltanak ki belőle. Még gyorsan utánakacsint, majd szemmel kíséri, ahogy Liz a parkett közepe felé veszi az irányt, és lassan eltűnik az egyre ritkuló tömegben.*
~ Basszus, mi a franc baja lehet már... ha csak nem... áh, kétlem... vagy mégis? Ezt majd meg kell kérdeznem tőle. Remélem nem csinál semmi botorságot.
- Tina, figyelsz te rám? - *kérdezi egy csöppnyi ingerültséggel a hangjában Trewis, akit szemmel láthatóan megviselt az előbbi közjáték, és most vissza akarja szerezni a tekintélyét.*
- Igen, persze! Jó ötlet! Menjünk táncolni! - *jelenti ki, fogalma sem lévén, hogy eddig miről volt szó. Abban az egyben biztos, hogy nem a Bálról, és ameddig ez így van, nem is érdekli. Kezénél fogva bevezeti a fiút a tömegbe, majd mikor testvére mellé keverednek, a lány fülébe súgja:*
- Csak ne hagyd, hogy a fekete lovagod elvigye a fejed. Amilyen izgatott voltál a hálóban miatta, gondolom, nem hagy nyugodni a srác.
*Miközben tovább köröznek egy csorba tengely körül, fürkészi tökéletes tükörképe arcát, és hegyezi a fülét a válaszára, miközben egy kifogásolhatatlan színjátékot ad le Trewis szórakoztatására: bátorítóan simogatja a karját, és időről időre elmosolyodik, mikor a szemébe néz.*
~ Emberek. Kiszámíthatóak. Vajon tényleg ezért unom én ezt a játékot?

Vendég

*Már-már sámáni érzelmű táncából Cartina szavai zökkentik ki. Vajon ennyire látszana? Ha ennyire látszik, akkor biztosan az. Szerelmes. Vagy valami hasonló.*
~Nem Lizbeth! Most azonnal abbahagyod ezt a baromságot! Keresd meg, és tisztázd vele egyszer, s mindenkorra, hogy semmit nem akarsz tőle, akkor majd rájössz, hogy ez a valóság!~
*Arra eszmél, hogy beledermedt mozdulatába.*
-Ebből elég. *Ismétli önmagát, s az első szembetáncoló, 17 körülinek tűnő, fekete hajú srácot magához rántja.*
*Szenvedélyes lassúzásba kezd a sráccal, szemeiben vad, őrült lángok égnek. Sokáig el sem jut a tudatáig, hogy válaszolnia is kellene, annyira megmártózik az elbűvölt srác csodálatában és érzéki közelségében.*
-Nem fogja elcsavarni a fejem, ha akarja, ha nem! *Fel sem tűnik neki, hogy teljesen értelmetlen, amit mond.* -Ő és én nem fordulhatunk elő!
*Ezzel dacosan tovább táncol kiszemeltjével, s néha erotikusan a mellkasához simul. Mégis, amikor a srác meg akarja csókolni, visszakozik, s kimelegedésre hivatkozva a pulthoz libben, hogy belekortyoljon italába.*

Tárgy: Re: Acéldarázs Bár Vas. Dec. 05, 2010 12:47 am

*Miután látja, hogy testvére hogy csatázik a saját gondolataival és érzelmeivel, otthagyja Trewist, hogy a pulthoz siessen, és támaszt nyújthasson ikertestvérének*
- Mindjárt visszajövök! - *veti még oda neki, de nem érdekli igazán, hogy a fiú meghallja-e. Átverekedi magát a parketten, és lehuppan egy szabad székre Liz mellé.*
- Ráhibáztam, ugye? - *üt meg egy együttérző hangot, érezve, hogy a csipkelődésre most nincs idő* - Tetszik neked Ő, igaz? Figyelj, nem nagy sz... csak szólj, ha segíthetek. Plusz még mindig ihatunk ingyen, ha van kedved feladni az erkölcseid. És amúgy is, attól, hogy én észrevettem, még nem dől össze a világ. Az ikred vagyok. Csak ne pánikolj be, mert hülyét csinálsz magadból, mint az előbb. Na és ha szerelmes vagy?
*Próbál egy kis lelket önteni testvérébe, legalább annyit, hogy szegény ne sírja el magát. Óvatosan megérinti a lány állát, majd arcát maga felé fordítja, és bátorítóan rá mosolyog.*

Vendég

*Örömmel látja, hogy Tina ismét olvasott gondolatai között, s követte őt. Az ilyen helyzetekben mindig jó, ha van valaki mellette.*
-Rá. Egyszerűen nem tehetek róla. Annyira csodálatos. A szemei, a haja, a modora, a mozgása. Olyan tökéletes!
*Észre sem veszi, hogy a pultos hegyezi a füleit. Fejébe azonnal az a téves gondolat ássa be magát, hogy a lány Drakeről beszél. Hiszen ki másról is beszélhetne? Együtt érzően elővesz egy üveg csokoládélikőrt és kitölt egy-egy decit a két lánynak, majd tapintatosan más vendégekkel kezd törődni. Elizabeth először csak beleszagol az italba. Az alkoholszag neki nagyon idegen, de a csokoládé igen vonzó.*
-Bármi is ez, sok csoki lehet benne. *Mondja elgondolkodva, majd kétségbeesett pillantást vet ikertestvérére.* -Megint ostobaságot mondtam, ugye?
*A lány szelíden bólint.*
-Akkor... igyunk. Ez a nap már nem lehet se jobb, se rosszabb.
*Belekortyol az italba és majdhogynem vissza is köpi. Számára, -aki életében először kóstol alkoholt- igencsak erős és torokmaró nedű, mégis mennyire finom! A következő kortyot úriasan megmozgatja a szájában. Ízlelőbimbói keringőt járnak.*
-Micsoda csodás nedű! *Suttogja áhítattal, majd komoly pillantást vet Cartina felé.* -A szerelemmel csak az a baj, ha viszonzatlan, s nem hiszem, hogy Ő képes lenne viszonozni bármiféle érzést. Túl fagyos ahhoz.

Tárgy: Re: Acéldarázs Bár Vas. Dec. 05, 2010 1:13 am

*Magában jól szórakozik ikertestvérén, de azt a világ minden kincséért sem adná tudtára éppen most. Nem csak hogy alkoholos italt látja inni, de még ízlik is neki! A magáét gyorsan felhajtja, hogy minél kevesebb nyoma maradjon a likőrnek a szájában.*
- Nem hiszem, hogy sokáig ellen tudna állni neked. Hiszen már ma kicsikartál belőle valamiféle érzelmet. Csak kitartónak kell lenned, mint eddig, és minden rendben lesz. Hé, ha megkérsz, még én is be tudok ugrani helyetted, már ha úgy érzed, hogy kezded elveszteni a fejed. Nem hiszem, hogy olyan srác lenne, aki sokáig hagyja élni az ábrándokat, és... rosszabbat is túléltünk már, mint egy visszautasítást, nem?
*Próbálja poénosabbra fogni a dolgot, bár tudja, mit jelenthet ez az egész most Liznek. Bízik benne, hogy az, hogy most itt van vele, jelen körülmények között elég támasz lesz. No meg abban, hogy Trewis veszi a lapot, és nem jön oda hozzájuk.*

Vendég

*Ikertestvére nagy meglepetésére csilingelően felnevet.*
-Majd beugrasz! Ez nagyon aranyos! *Csak kacag és kacag, szívéből messze száll a bánat.* -Nagyon kedves vagy. Szeretlek Tina!
*Magához szorítja a lányt, majd kacér mosollyal tolja el magától.*
-Ideje visszatérnünk minden alfájához és ómegájához: a hálókörletbe. Trewist hagyd csak itt. Jól ellesz magával, ha érted mire gondolok. *Kacsint cinkosan, majd kézen fogja ikertestvérét és a teleporthoz vezeti.*

//Mára OFF ^^//

Vendég

*Már megint itt van. A teleporton át érkezett, büszke, komor arccal, akár egy gyászoló úrnő. Hideg és merev. Hosszú, mézszőke haját szigorú kontyba tűzte, ruházata egyetlen bokáig érő ezüstös kisestélyi. Nem éppen bárruházat, de kedvét tükrözi. Senkivel és semmivel sem törődve odabilleg a pulthoz, leül, ölébe veszi Amaet, majd mélabúsan rendel egy gyümölcskoktélt.
Az sem tűnne fel neki, ha épp mérget öntenének a poharába, annyira el van foglalva saját gondolataival. A mai napon töpreng. Egy aljas manón, egy ostoba férfin és egy fiatal prefektuson. Most minden bántja őt.
Felszegi a fejét, és erőt vesz magán.*
~Nem süllyedek szomorúságba! Ennyit senki és semmi nem érdemel meg!~
*Felhörpinti italának felét, majd a táncparkettre lép, és sziréntáncba kezd. A rá tapadó szempárok csak még jobban feltüzelik, hajlong akár levél a szélben, kecses csípője csábítóan ring, kezei csalogató mozdulatokat tesznek.*

Tárgy: Re: Acéldarázs Bár Hétf. Dec. 06, 2010 9:16 pm

*Egy perc eltéréssel követi ikertestvérét. Vele ellentétben nem vett fel semmi különöset ma este. Leül az egyik aztalnál, és féloldalasan mosolyog Liz virtuúz mozdulatain. Nem vár senkit konkrétan maga mellé, de nem fogja elűzni, aki leül. Szemét a bamba tömegen járatja, és igen jól szórakozik. Mindig lenyűgözte, mennyire befolyásolható a férfi elme a női idomok által - bár ez, vélák lévén, nem éppen meglepő.
Elgondolkodik a Venatoris ügyön, majd úgy dönt, inkább rendel magának egy italt. A pulthoz sétál, és vegyes érzelmekkel fogadja Mary jelenlétét - amit a nő viszonoz.*
- Mary! *köszönti* Szeretnék egy... hmm... egy pohár sört.
*Nem szereti a sört, ki nem állhatja, de most úgy érzi, józanítólag hatna rá a kesernyés ital. A lehető leglassabban kortyolgat, miközben az éjszakát kémleli az egyik ablakon át.*

Vendég

*A tánc felszabadítja lelkét. Elűzi problémáit, feloldja szenvedését, szabadjára engedi szenvedélyét. Művészet, s mint ilyen, ő tökélyre fejlesztette. A dal végén kecsesen meghajol, majd a pulthoz billeg, s nagy csodálatára ott találja ikertestvérét.*
-Hát te meg hogy kerültél ide? *Kérdi nevetve.* -És mit iszol?
*Beleszagol az italba, de azonnal vissza is rántja a fejét. Fintorgása mindent elárul.*
-Hát Tina... Ízlések és pofonok...
*Nagyot kortyol a gyümölcskoktélból, majd komoly pillantást vet ikertestvérére.*
-Miért jöttél? Mármint... A nyilvánvaló okokon kívül. *Mosolyra húzódik szája.*

Tárgy: Re: Acéldarázs Bár Hétf. Dec. 06, 2010 9:27 pm

- Mi másért, minthogy halálra igyam magam unalmamban, és hogy vigyázzak rád? *kérdezi egy csipetnyi szarkazmussal a hangjában, majd elmosolyodik.* - Másrészről nemigen van más, akivel az időmet tölthetném. Törődj bele, ikrek vagyunk, összenőttünk.
*Belekortyol az italába, és fintorog egyet. Leteszi a pultra, a vastag üveg hangos koppanással landol.*
- Az inkább kérdés, hogy TE miért jöttél? Menekülsz a gondolatok elől, hm?

Vendég

-Eltaláltad Tükörképem. Az egész nap vacak volt. Még csak két napja vagyunk itt, máris belénk köt egy professzor, ráadásul ok nélkül. Iszonyatosan idegesítő.
*Persze a többi dolgot, mely a szívét nyomja nem vallja be.*
-Nem tartod furcsának, hogy amióta megjöttünk, csak két diákkal találkoztunk? Hol vannak a szobatársaink? Hol vannak a felsőbbévesek? Ennyire kihalt volna az iskola?
*Hiába kutat emlékei között, egyáltalán nem emlékszik olyanra, hogy édesanyja egy temetői hangulatot Festett volna meg, amikor az iskoláról beszélt. Sőt! Az ő történeteiben a hely nyüzsgött a varázslóktól, a furcsa lényektől, az élettől.*
-Az nem lehet, hogy anyu hazudott nekünk... *Mormolja az orra alatt.*

Tárgy: Re: Acéldarázs Bár Hétf. Dec. 06, 2010 9:38 pm

- És a múltkori dolog? Vele? Azon már túltetted magad? *puhatolózik, egyáltalán nem biztos a dolgában. Testvére igen szeszélyes kedvű, a legkisebb dolgok is megváltoztathatják az egész napját.*
- Egyébként lehet, hogy anyuék idejében még több tanóra volt. Én leginkább ezt hiányolom. Biztos látunk majd pár arcot a holnapi óránkon, aztán mindenre fény derül. Ne aggódj, minden rendbe fog jönni! *mondja optimistán, majd hasonló kedvvel áll hozzá a sör fogyasztásához. Erről hamar letesz, és a pohár is visszakerül a pultra.*
- Rémes, basszus. Most meg kéne egy szál cigi hirtelen. Hol van az a... álljálljááááállj, miket gondolok én itt?

Vendég

-Vele minden rendben, azt hiszem. Csak nem látom, de lehet, hogy így a jobb neki. Nekem nem annyira, de az nem fontos. *Mondja mosolyogva.* -Tudod, én minden túlteszem magam, végtére is, ő is csak egy, a sok csinos pofi közül, még ha a lelke mélyen megérintett... oh nem! Nem fogok erre gondolni!
*Ahogy eszébe jut a hosszú fekete haj, a keserű, bágyadt mosoly, a puha kéz, ahogy kezét fogja, egyszerűen mintha kifacsarnák a szívét. Hát ezért nem szerethet. Mert ha szeret, csak fájdalmat érez.*
-Nagyon várom a holnapi órát. Sötét mágia. Pontosan erre van szükségem! Egy kis gonosz hatalom, mely megsegíti a világot. Kezdek egyre jobban örülni a nefariusnak.
*A lány kijelentésére megfagy.*
-Mit mondtál? *Suttogja halkan, fenyegetően.* -Ezt azonnal verd ki a fejedből! Az önpusztítás nem méltó hozzád, aki oly szép vagy, mint egy angyal!

Tárgy: Re: Acéldarázs Bár Hétf. Dec. 06, 2010 9:54 pm

- Jesszus, borzalmas vagy. Látnád magadat, ahogy szinte felemészt a keserűség. Vissza akarom kapni a testvéremet! Légyszives legyél velem őszinte. Olyan nincs, hogy túltetted magad rajta, és mégis ilyen fancsali képet vágsz...
*a cigarettás megjegyzés kicsusszanása után rögtön a szájához kap. Nem akarta kimondani, csak gondolt rá. Kuncogni kezd Liz fenyegető hangját hallva.*
- Már nem mondhatok, amit akarok? Ez az én életem. És nem mintha tudnék szerezni bárhonnan is. Ki kell mennem a mosdóba. Elkísérsz, vagy itt megvárod, hogy leharaphasd a fejem? *kérdi provokálón. Szeretné kibuktatni ikertestvéréből, amit belül szorongat magában. Tudja, hogy mindennek jobb kint, mint bent, főleg ha a dologban szerelem is van.*

Vendég

-Persze, mennél a mosdóba bagózni, mi? *Elvigyorodik.* -Mellesleg pedig igazán nem érdekel. Nem fogok rá gondolni többé.
*Felnevet, karon ragadja testvérét, és elszökdel vele a mosdóba. Míg a lány a dolgát végzi, ő sminkel. Imád sminkelni. Tesz egy kis pírt sápadt arcára, kihúzza ezüsttel a szemeit, és vékony, csillogó szájfényt ken ajkaira.*
-Tessék! Én vagyok az új idők Satineja! Szabadság, szépség, szerelem!
*Kiáltja győzedelmesen, s most az egyszer mélyen elhallgatja az igazságot. Valahogy nem érzi magáénak, amíg nem tudja önnönmagával tisztázni, hogy valóban túl tud e lépni szíve vágyán. Úgy dönt egyenlőre nem foglalkozik vele. Elég lesz akkor, ha a srác újra felbukkan életében. Addig pedig... Ugyan ki tiltaná meg neki, hogy új prédára lessen?*
-Énekeljek neked valamit? *Kérdi csilingelő hangján.*

Tárgy: Re: Acéldarázs Bár Hétf. Dec. 06, 2010 10:06 pm

*Testvére mellé áll, egyik vállát a falnak támasztva sandít a viseltes tükörbe.*
- Miért is ne? Ha nem szeretnél beszélgetni, akár énekelhetsz is *mondja nevetve, és kényelembe helyezi magát, amennyire lehet*
- Itt akarsz koncertet adni, vagy menjünk haza?

Vendég

-Úgy értettem kint a kocsmarészben.
*Kibilleg, kézen fogja húzza maga után Cartinát, majd a zenekarhoz lép, és megkérdezi, énekelhetne e pár dalt ő. Azok először visszakoznak, de miután minden zenészt meghív egy italra, sokkal készségesebbek lesznek. Mély levegőt vesz, majd csengő hangján megszólal.*
-Ezt a dalt egy nagyon kedves lány tanította nekem egyszer, ezzel szeretnék kedveskedni a vendégeknek.
*Csodálatos szoprán hangján dalolni kezd.*

Reggel arra ébredt, hogy az ágya mozog,
A padlóra lépve ugyanez fogadta,
Majd elájult, kinézve az ablakokon:
Háborgott a tengerek végtelen hada.
A hölgy ajtajához ronggyal a kezében
Egy legény érkezett, s azonnal belépett.
Kalózok szeretője, vizek úrnője -
Ha egyszer elkap, messzire sodor az ár.

A tiszt hirtelen nem is tudta, mit tegyen,
Őt meglátva szaladni kezdett hirtelen:
Ahogy futott, saját lába szegte útját,
-Ám amily könnyen kobzos pendíti húrját -
Ugrott talpra máris, de elkésett vele:
Szembekerült vele Sona szebbik fele.
Kalózok szeretője, vizek úrnője -
Ha egyszer elkap, messzire sodor az ár.

Hogy eztán mi történt, szavamat adtam ám,
Közízlésnek tetszően nem adom tovább.
Mit tudnia kell a hallgatónak, nem más:
Eztán szebb és szebb napok követték egymást.
Bő egy hétig titokban maradt még a nő,
De a kapitány egyszer leleplezte őt.
Kalózok szeretője, vizek úrnője -
Ha egyszer elkap, messzire sodor az ár.

Ezt azóta fiatal lányok hallgatják,
Ha rosszak, Sona meséjével okítják.
A kismadár testét ma hullámok fedik,
Szülei már régen hiába keresik.
Egyszer ráun a fehér népre a kalóz,
S pallóra küldi, mint bármelyik hajóst.
Kalózok szeretője, vizek úrnője -
Ím elkapta, s messzire sodorta az ár.

*Miután az utolsó hangok is elhalnak, kecsesen meghajol, s sugárzó mosollyal tekint körbe hallgatóságán.*