Dimenzió Kapuk Ligete

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 6:16 pm

*Nem engedheti, hogy minden csomagot Heszperída hozzon, így az ajándékokon kívül mindent elvesz tőle, ha tetszik neki, ha nem. Rosszul érezné magát, ha cipekednie kellene látni egy hölgyet. Az ajándékokat is csak azért nem veszi át tőle, mert illetlenség lenne más értékéhez nyúlnia, még ha a lány ilyen téren meg is bízik benne. Bizalom. Mennyire új és furcsa érzés ez. Ő, akit a kétség és félelem szült, akit árnyak neveltek, aki szellemek között élt, s családtagjait csak fotókról ismerte. Most talán megtalálta a helyét, amiért mindig is küzdött. Talán még Caiussem is megbarátkozik a lánnyal.*
-Szép álom... *Mormolja az orra alatt., majd a lányhoz fordul* -Hogy érezted magad? Remélem hiányom miatt nem kellett borongós másodperceket átélned.
*Keresi a lány pillantását, s közben könnyedén lavíroz mindkettejük összes csomagjával. A ligetre érve lepakol, leveszi fekete köpenyét és leteríti a fűbe, hogy a lány le tudjon ülni. Ő maga is leül mellé, s ha Shadow engedi, megcirógatja a kedves kisállatot.*

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 6:23 pm

*Miután látja, hogy az iskolatársai sietve a kapu felé veszik az irányt, eszébe jut, hogy menni kéne. gyorsan összepakol, és ingóságaival együtt átlép a dimenziókapun. Sajnálja, hogy ilyen rövidre sikeredett a kirándulás, de a mutatványosok igencsak maradandó emlkként maradtak meg neki, már amennyit látott a dologból. Úgy dönt, az estét inkább a hálókörletben tölti, mert a sok újdonság, a látnivalók igencsak kifárasztották.*

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 6:34 pm

*Kissé meglepetten és kevés kis felháborodással tapasztalja, hogy csomagjai gazdát cseréltek. Mosolyogva csóválja a fejét.~Nemsokára csoda lesz ha a saját két lábamon járhatok. Nah de komolyan ne legyek már ilyen gonosz. Csak segít és kedves, és illedelmes ennyi. De a csomagjaim én is elbírom. Nah mindegy egye penész.~morfondírozik magában. Tényleg el is felejtkezett, hogy tegnap(sajnos) Narcissu nélkül volt a cirkuszban. Kissé szégyelli magét, hogy így megfeledkezett erről.
-Nagyszerű volt az egész kirándulás, bár kissé sajnáltam, hogy tegnap lemaradtál a cirkuszról, mesés volt.-nevet, ahogy felidézi a nagyszerű mutatványokat, és azt amikor egy igazi egyszarvún lovagolhatott, sőt vágtázott és ugratott is vele mindenki szeme láttára. Meg amikor Liz azzal a tigrissel táncolt, az fantasztikus volt. Nem bírja ki és elneveti magát a felidézett gondolaton, ahogy ott táncoltak a színpadon. Még a könnye is kicsordult örömében, így nevetve töröli le azt kézfejével, és csak leül a leterített kabátra. -Látnod kellett volna. Magyarázkodik. Úgy nevettem, hogy izomlázam van. Liz vállalkozott önként jelentkezőnek, így kihívták, és leült, amikor egy hatalmas lila tigris mászott elő a sötétből. Én azt hittem menten össze esek, és Liz is elfehéredett, de aztán a tigirs felállt és elkezdtek táncolni.-kacag tiszta szívből, és megint kicsordul a könnye. ezt nem fogja egyhamar elfelejteni. Aztán mély levegőt vesz, hogy befejezze a nevetést.-Nah aztán meg engem hívtak ki, és lovagolnom kellett.-vigyorog, annyira boldog, volt hogy végre lovagolhatott. -És nem is akármin. Egy igazi egyszarvűn vártáztam, ami átugratta a társait, és még egy mutatványt is csinált.Ágaskodott, meg úgy ugrott, hogy én a hátára kerültem állva, majd vissza a nyeregbe. Fantasztikus volt, annyira élveztem, olyan régen lovagoltam.-szomorkodik, de csak egy másodpercre.-Te már lovagoltál?-érdeklődik, és felidézi magában azt amikor a porondon vágtázott. A szél az arcánál süvít, a ló sörénye az arcát csapkodja, teste együtt mozog a lóéval, ugratás, kikönnyít a nyeregben, előre dől, majd földetéréskor hátra, és vágta tovább. fantasztikus.-És azok a mutatványok eszméletlenek voltak!-hüledezik, miután visszatalált a való világba. Mindent elmesél és közben végig vigyorog. Shadow boldogan tűri, hogy Narcissu simogassa a hátát, még bele is mozdul, púposítja a hátát, és úgy dorombol mint egy helikopter.*

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 6:39 pm

*Nagyobbacska szürke táskájával a jobb vállán, mely dugig van tömve ruhákkal lépked a dimenzió kapu felé. Arcán nyugodt mosoly pihen. Sajnálja, hogy ilyen hamar vége lett ennek a pár napnak, és szinte semmi érdemlegeset nem csinált ezalatt, ám mindez ellenére jól érezte magát. Egy percig sem bánja, hogy eljött, legalább pihent és volt ideje jobban elgondolkozni kapcsolatain. Nah meg azon, hogy mikor utazik haza...
Megérkezik a dimenzió kapuhoz, táskáját leteszi lábai mellé, és úgy néz még körbe. Emlékezetébe vési a tájat, a különleges város. Úgy tűnik, hogy már csak ő maradt egyedül aki nem ment vissza az iskolához. Legalább is társai nincsenek körülötte. Pár pillanatig áll még ott, aztán fogja csomagját és azzal a tudattal, hogy visszaérve a kastély falai közé megírja a levelet átlépi a kaput... *

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 6:52 pm

-Cirkusz és lovaglás... *Ismétli a lány szavait.*
*Soha életében nem járt még olyan helyen, ahol emberek szórakoznak. Ha visszagondol élete első felére, csak hideg falakat és gyöngyházfényű szellemalakokat lát. Hasában maró fájdalmat érez az emlék hatására, s a démon félreismerhetetlen hangja csendül fel fülében.*
~Hagyd már abba a siránkozást! Szétszakad a fejem a hülyeségeidtől!~
~Nem akarlak megérteni Barátom, de neked nincs fejed. Pontosabban a te fejed csak az én fejemben létezik.~
~Mit képzelsz korcs, hogy velem pimaszkodsz?~
*A felhördült hangot éles kiáltás követi, mely Narcissus szájából tör elő, némi vér kíséretében. Mivel nincs rajta köpenye, Heszperída, Shadow, Kate és Cartina jól láthatják, ahogy hasfala felnyílik, s 3 hosszú karmos ujj nyúlik ki rajta. Minden karom több mint 10 cm hosszú, s az ujjak, amikben folytatódnak inkább hasonlítanak valami oszladozó dinoszauruszra, mint emberre. Narcissus hasából ömleni kezd a vér. Elsápadva felpattan, de megszédül és visszazuhan.*
-Bocsáss meg Caiussem! Nem akartalak megsérteni. *Nyögi öntudatlanul, s minden szónál vér bugyborékol ki szájából.*
*Amint a bűvös szavak elhagyják ajkait, a három karmos ujj visszahúzódik hasába, s a sebek összeforrnak. Félig öntudatlanul fekszik, a világ forog körülötte, s alig kap levegőt, mégis Heszperída felé fordítja fejét, s halk, kedvesen suttogó hangon válaszol neki.*
-Hihetetlenül örülök, hogy jól érezted magad. Ha szeretnéd, valamikor kereshetünk egy lovardát, és akkor újra tudsz majd hódolni szenvedélyednek. Az igazgatónő bizonyosan megengedi, hogy egy ló kószáljon a birtokon...
*Feje lehanyatlik, ajka mosolyra húzódik, pillái le-lecsukódnak.*
-Nagyon szerettem volna ott lenni veled, de sajnos elkerültük egymást, s a napot Gyönyörűséged keresésével töltöttem. Álmomban sem gondoltam volna, hogy a nagy, bizarr sátorban mulattató dolgok vannak, melyek érdekelhetnek téged, Királyném. Kérlek, nézd el nekem e botlást, még sokat kell tanulnom.

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 7:12 pm

*A kiáltást hallva megfordul, és még pont látja Narcissust a távolban. Nem tudja egész tisztán kivenni, de mintha megsebesült volna, vér van mindenütt. Pár másodpercig habozik, majd ledobja a csomagjait, és visszarohan a fiú irányába, hátha tud segíteni. Az meg se fordul a fejében, hogy talán tanárt kéne hívnia.*
- Maradsz! *Szól rá a démonfarkasra, remélve, hogy a kölyök hallgatni fog rá.
Amikor odaér Heszperída és Narcissus mellé, lihegve kérdezi:*
- Mi... mi tör... történt? Baj van?

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 7:14 pm

*A rémisztő, horrorfilmbe is beillő jelenetre megfagy menne a vér. Szeme kikerekedik, szája néma sikolyra nyílik, kezét elé kapja. ~Istenem mégis mit tegyek! te jó ég mi történt?~csapkodnak fejében a gondolatok.Legszívesebben elkezdene sikítani, de meg se bír mozdulni, a jelenetre teljesen lebénult. Csak ül, szája előtt a keze, szeme rémülten nézi az eseményt. Soha életében nem látott ilyet, és nem is szeretne, sőt nem is akart, ez megmaradhatott volna a horrorfilmgyártók fejében, és a sötét világokban. Igen ez is létezik, ez is itt van, erről is tudni kell, de ki gondol arra, hogy mennyi gonoszság létezik a világban. Miután Narcissus bocsánatot kért a...a kitől? Nem ez inkább mi, nem lehet kinek méltatni. A démon mely benne él nem méltó arra, hogy emberszámba vegyék, örüljön, hogy egyáltalán létezhet, ebben a világban. De nem, erre itt kell kínoznia ezt a szerencsétlen fiút, ki mit sem tehet az egészről. Félelmét, mérhetetlen düh váltja fel, ennyire még talán sose volt dühös, Minden jókedve egy szempillantás alatt elpárolgott. legszívesebbe elkezdene sírni, dühében, kétségbeesésében és félelmében, de csak ül és néz. Majd megtalálja a száját a nyelvét és ezzel egyidőben a hangját.
-Úr Isten! Narcissus jól vagy?-kérdi aggódva, remegő hangon. Nem is foglalkozik azzal, hogy mit mondd a fiú, ő mindig azt akarja, hogy ő boldog legyen, még akkor is amikor épp most...most történt ez az izé. Szóval megtámadta a saját démona vagy mi. -Minden rendben? Azonnal mejünk vissza a suliba, és... és nem tudom.-hadarja, gőze sincs mit tegyen, vagy mi történt. Ott térdel a fekvő fiú mellett, kezét szorítja, és aggódva figyeli arcát.
-Várhat a lovarda meg minden egyéb, és egy ló a birtokon...-fejét rázza.-A lényeg, hogy te rendben legyél, de ez...ez...-nem tud rá mit mondani, sikítana, sírna, ordítana, egyszerre mindet, de most nem. Majd este a szobájában, biztos kiborul, de most nem.-Egyáltalán nem gond hogy nem voltál ott tegnap, igaz veled élvezetesebb lett volna, de így is jó volt. és nem haragszom, eszem ágában sem volt ezt gondolni, semmi gond.-nyugtatja a fiút. ~Mit csináljak! valaki segítsen! Úram atyám! Bárki az a cirkusz nyúl is jöhet felőlem!~kiálta magában kétségbeesetten, és egy kósza könnycsepp gördül le az arcán.-Gyere menjünk vissza az Electusba.-javasolja, és felsegíti a fiút. Csomagjaikat egyik kezébe kapja, a fiú kezét átveti a vállán, hogy támogassa ha kell.
-A csomagokat én viszem, és most szépen nyugton maradsz!-utasítja lágyan, mégis ellentmondást nem tűrő hangon. -Shadow gyere te is ne maradj le.-szól a macskának, aki gépiesen követi őt. Narcissus köpenye is a karján lóg, elindul a kapu felé, hogy visszamenjenek az iskolába. ekkor ér oda Cartina is.
-Nem, nem tudom.-néz kétségbeesetten a lányra.- Segíts kérlek!-kéri és a kezébe nyomja a cuccát a sajátjába pedig Narcissusét.
~Ez mi volt?-kérdi rémülten Shadow.~Hé Heszperída! Mi történt? Válaszolj! Kérlek, válaszolj! Jól van? Vagy mi?-aggódik a cica is hangja félelemről és bizonytalanságról árulkodik. Még ez az állat is tudja, hogy valami nem stimmel. Újabb könnycsepp fut végig az arcán.
~Nem tudom Shadow, nem tudom.-válaszol-de nyugodj meg, minden rendben lesz.-nyugtatja az állatot és saját magát is.~Minden rendben lesz, minden. Semmi komoly nem történt...De igenis történt!-fakad ki magában, és csak átsétálnak a kapun, csomagokat cipelve, hogy az iskolában minden rendbe jöjjön.*

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 7:25 pm

*Megilletődve átveszi a rábízott csomagokat, majd visszafelé felnyalábolja a sajátjait is, és kitartóan lépdel a pár mellett. Gatsugaa kíváncsian lépdel a sarkában, de most nincs ideje foglalkozni vele.*
- Hova vigyük? Egyáltalán van valami nyílt sebe, amit el kell látni? *Intézi szavait inkáb Heszperídához, mivel látja, hogy a fiú igencsak gyengélkedik. Már készíti a kezeit, ha netán varázslásra kerülhet a sor.*

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 8:31 pm

-Kérlek álljatok meg!
*Suttogja hirtelen Narcissus kissé erőtlen, de élettel teli hangom. Hasán a póló cafatokban lóg, s kilátszanak rózsaszínesedő hegei. Képtelenség, hogy ennyire gyorsan gyógyuljon, mégis! Alig 5 perc alatt a sebe teljesen bezáródott, s már a var is leesett róla. Ha így halad, teljesen el fog tűnni. Ez felvetheti a kérdést, vajon hányszor történt már ez meg vele? Egy merő alvadó, ragacsos vér, arcán mégis kedves, megnyugtató mosoly.*
-Azt hiszem jobb lenne, ha bevárnánk a professzort.
*Elveszi a csomagokat a lányoktól, leteszi a földre, majd őket is lehúzza maga mellé, és akadozó magyarázatba kezd.*
-Caiussem a démonom egy kissé... öntörvényű személyiség. Így fejezi ki, ha komolyan megbántom, amit én nagyon nem szeretnék. A seb miatt ne aggódjatok, már a fájdalom is múlik. Sajnálom, hogy ennyi fölösleges rémületet okoztam, azt hiszem Királyném, ha hazaértünk résztelesebben be kell számolnom Caiussemről, és a vele való kapcsolatomról. Ha ezt megejtettem, még dönthetsz úgy, hogy soha többé nem akarsz látni, én megérteném.
*Fejét búsan lehorgasztja, s őszintén bánja, hogy a lányoknak ezt végig kellett szenvednie.*

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 8:36 pm

*Elképedve nézi a hihetetlen gyorsasággal gyógyuló sebet, és csendben hallgatja végig a fiú mondanivalóját. Nem kérdez semmit, hisz úgy gondolja, azzal csak mégjobban elkeserítené a fiút. Úgy érzi, nem kéne most itt lennie, hisz a két szerelmes máris olyan közel áll egymáshoz, szinte egy burok van körülöttük. Zavarában egyetlen kérdés bukik ki belőle, amíg a környéket fülkészi a professzor után.*
- Nem fázol, Narcissus?

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 8:49 pm

*Teljesen ledöbbenve néz a fiúra aki az előbb még ott feküdt a földön, véresen meg minden horror. Csak lassan rázza a fejét, üresen mered maga elé, nem éri az egészet. semmit se, komolyan megőrül. Az biztos. Gépiesen hagyja, hogy a csomagokat kivegyék a keze közül, és csak leül a földre, nem érdekli semmi.Ül, csöndben mered maga elé és a történteken gondolkodik. Narcissus hangja mintha távoltól jönne, alig hallja mit mondd. Csak bólogat, szinte nem is tudja mire, de bólogat. Shadow gondolatai is a történtek körül járnak, félve kuporodik gazdája ölébe, akit gépiesen elkezd simogatni. csak néz maga elé, szeme se rebben, ott van és még sincs ott. Az utolsó mondat vizhagzik a fejében, és csak félperc múlva emeli fel a fejét, és riadtan mered Narcissusra.
-Mi? Mégis mért akarnám?-néz fel rá bambán, valamiről lemaradt? Túl sokáig gondolkodott vagy mi? Közben történt valami, megnyílt a föld, és lerángatta valami 8 karú szörny Cartinát mindez a fiú miatt? vagy mért is kéne nem kedvelnie? Csak néz rá üres szemekkel, nem érti a dolgot, talán elmagyarázza neki, aztán újra megszólal.-Én mindig is szívesen látlak. Bármit mondasz, bármi történik.-suttogja halkan, még mindig máshol jár a gondolata de félig már itt van.*

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 9:02 pm

*A szívéről mintha tonnányi kövek omlottak volna le. Nagyot lélegzik, és kitörő örömében nem túl udvariasan magához öleli a lányt. Arcára hosszú, lágy csókol lehel, s halkan a fülébe suttogja.*
-Nagyon sajnálom. Köszönöm, hogy ennyire megértő vagy. Szeretlek Heszperída.
*Fejét a vállára ejti, majd lassan, szinte gépiesen fordul Cartina felé.*
-Bocsásson meg Szépséges Hölgyem, hogy e látványban osztoznia kellett. Szemei élesek, akár a büszke sasoknak, rettenetesen fázom. Elő tudna venni abból a táskából egy pulóvert? Igazán hálás lennék!
*Ha a lány belenéz a táskába, gondosan élükre hajtogatott, fekete, csipkés, gótikus férfiruhákat talál benne. Gyorsan kezébe akad egy pulóver, melyet Narcissus azonnal fel is vesz, majd karjait újra Heszperída köré fonja, ringatni kezdi, és halkan dúdol valamit a fülébe. Nagyon szeretné, ha a lány meg tudna nyugodni, és elfelejtené az egészet, ami itt történt, bár tudja, erre nincs túl sok esélye. Lesz mit megmagyaráznia neki, ha visszaértek a kastélyba, de egyenlőre meg kell várniuk a többieket, és a professzort.
Mélyen beszívja a lány hajának csodálatos illatát, s arra gondol, talán pont most kellene megajándékozni. Vagy mégsem? Nem lenne illendő ajándékkal elterelni a figyelmét, de mégsem engedheti, hogy búslakodjon. Valamit tennie kell. Feláll és felhúzza magával együtt Heszperídát is. Szorosan magához öleli, majd megfordítja, s tekintetét a fák ágai közt beszűrődő naplementére tereli. Halkan duruzsol a fülébe, de hogy mit mond, nem lehet érteni. Csupán valami megfoghatatlan, megnyugtató érzés árad hangjából.*

Vendég

*A három ifjú diák arra lesz figyelmes, hogy hirtelen nagy szél támad. Majd villámok ezrei csapódnak a földbe, s ők nem tudnak menekülni, hisz lábukat valami erő fogságban tartja ami nem engedi, hogy megmozduljanak. Csak nézzik a különös jelenséget. A semmiből egy gonosz hang hallatszik, mely félelem keltő lehet számukra.*
-Ostobák! Mit kerestek itt? Ez az én ligetem ide senki nem teheti be a lábát az én engedélyem nélkül. Aki ide merészkedik az halálfija lesz. Kik vagytok ti?*a hang egyre mérgesebb és erősebbnek hangzik. A három ifjonc nem tudhatja, hogy ki az aki őket kérdőre vonta. A szél lecsendesül a villámlás elmúlik és lassú léptek zajó töri meg a félelem miatt bekövetkezett csendet. Egy csuklyás ember lép hozzájuk. És csuklyáját nem veszi le, így a nebúlok csak a sötét arcot láthatják.*
-No, halljam, ki akar elsőként meghalni?*kérdezi nyugodt hangon, a diákok rájöhettek, hogy az ő hangját hallották, és ő a titokzatos idegen aki "fogságban" tartja őket.*

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 9:07 pm

/mennem kell kár, hogy lemaradok a mesélésről kíváncsi lettem volna. köszönöm a játékot lefagyazstjuk azt folytatjuk, viszálát //fagy///

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 9:15 pm

*A szélre felkapja fejét, s automatikusan átöleli Heszperídát, hogy megvédelmezze. A villámok megjelenésénél már tudja, hogy baj van. A lányok elé lép, majd megdermed, s minden érzékét a kibontakozó jövevényre irányítja. Azonnal reagál a furcsa férfi megjelenésére. Kihúzza magát, szemei sötétebbek a szuroknál is. Illedelmesen fejet hajt, s megnézi tud e már lépni. Mivel lába helyéhez merevedett, csupán kezének szívéhez emelésével jelez.*
-Narcissus Wilhelm Decart vagyok, cryonathi őrző, Caiussem Seranuss démon hordozója. Életemet, s démonom életét kínálom, cserébe azért, hogy e lányoknak bántódásuk ne essék. Nem szabad akaratunkból jöttünk ide, de távozunk, ha erre lehetőséget kapunk.
*Ismételten meghajtja fejét, s nyugodt szívvel, rezzentetlen arckifejezéssel várja a halált. Saját halálát. Ez cseppet sem rémíti annyira, mint az a tudat, hogy a lányok esetleg megsérülhetnek. Azt nem hagyhatja. nem is fogja hagyni, míg csak ki nem száll belőle mind a két lélek.*

//Fatum, el ne menj! Én játszani akarok!!! Very Happy

//

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 9:21 pm

~ A francba! *Üvölt az első gondolat a fejében, ahogy hallja a menydörgést, és a fejük fölött összecsapnak a villámok. Miután észreveszi, hogy ha akarna, se tudna mozdulni, egy kicsit úrrá lesz rajta a félelem. Ez nem olyan, mint a látomás a harctérről. Itt bármi megeshet, és most kaptak egy személyre szabott halálos fenyegetést. Már épp fontolóra veszi, hogy összeszedett önuralmával cselekvésre szánja el magát, amikor látja, hogy Narcissus megelőzte őt.
~ Milyen bátor, milyen illedelmes, milyen lovagias... remélem, meghatja a fickót, és mindannyian távozhatunk. Nagyon útálnám magam, ha meg kéne halnia... *Gondolja, és lehetséges leggyorsabb menekülőutakon töri a fejét.* ~ Na de először legyünk urai a testünknek!

Vendég

-Képes vagy az életedet és démonod életét felajánlani nekem, cserébe azért, hogy a lányok biztonságban elmehessenek?. Bátor vagy! Nemes dolog, jó cselekedett. Egy a bökkenő, hogy én utálom a szép és jó dolgokat, de miért is ne. Elfogadom az ajánlatot, te meghalsz társaid pedig elmehetnek innen és mindenkinek elmondhatják, hogy milyen nemes voltál. Búcsúzz el!*a mágus tenyerét a fiú felé tartja és hangosan kimondja a varázsigét.*
-Fulgoris!*s az utolsó pillanatba tenyerét Heszperída felé tartja s az égből egy zöld színű villám csap bele a lányba. Majd a lány ájultan esik össze, semmi baja nem lett, csak alszik, de ezt a két talpon maradt nebuló nem tudhatja.*
-Manapság nem megbízható az időjárás!*mondja, s egy ördögi, félelmetes kacajt hallat. Majd Cartina felé fordul, s ökölbe szorított kézzel suhint a lány felé s kimondja a varázsigét.*
-Ictum!*a varázslattól a lány messzire repül és csak a srác marad a titkos mágussal szemben. A varázsló Narcissus felé fordul és nyugodt hangon szól hozzá.*
-Ahogy mondtam, aki ide belép az élve nem megy ki innen!

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 9:59 pm

*Hallja a szavakat, s először megkönnyebbül, majd megrökönyödik. Szerelme összeesik mellette, majd a másik lány messzire repül. Megölték a szerelmét. Ez a szemét féreg megölte a szerelmét. A gondolatok lassú posvánnyá állnak össze fejében, az idő mintha lelassult volna, de ahogy kezét felemeli, azonnal vissza is tér időérzékelése. Elemészti a düh. Haragjában csikorognak fogai, szemei hirtelen éles, bántó, fehér fénnyel világítani kezdenek. Felemelt tenyerével a varázslóra céloz, s furcsa csikorgó hangon két szót kiált.*
-Curatio Odium!
*S ugyan azzal a lendülettel kitekeri testét, nem törődve azzal, hogy oldalát mutatja a varázslónak, sem azzal, hogy egy éles roppanás cseng a fülében, s a lábába hasító fájdalom biztosítja róla, most ficamította ki a bokáját. Tenyerét egyenesen Heszperída szíve tájékához préseli. Fehér lángok nyúlnak ki kezéből, melyek körbenyalják a lány egész testét, mely új erőre kap, miközben Narcissus arca egyre beesettebb, soványabb lesz. Valamiféle gyógyító mágia lehet, mely a srác életerejét Heszperída testébe áramoltatja. Kétséges, hogy a halottat fel tudná e támasztani, de ha mégsem halt meg, talán elég ereje lesz, hogy túlélje a villámot. Nem törődik a varázslóval, sem azzal, hogy belehalhat saját vagy ellenfele mágiájába. Életet óvni és menteni. Ez az őrző feladata.*

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 10:02 pm

- A rohadt... *Mondja mellkasát markolászva, ahol a mágikus ütés érte.* - Vissza kell mennem segíteni Narcissusnak, ha már ilyen nagylelkű ajánlatot tett értünk! *Félhangosan motyog az orra alatt, és visszaindul arra, amerről ide repült. Pásztázza az őt körülvevő teret, veszélyek után kutat. Hirtelen eszébe jut, hogy az ujján van a jutalomgyűrűje, és akár még hasznát is veheti a dolognak. Miközben már újra a látóterébe kerültek a többiek, azon töpreng, vajon hogy is bírhatná tanácsadásra az ékszert.*
~ Tudom, hogy Narcissus valószínű azt akarná, szedjem a lábam és fussak egy tanárhoz segítségért, de mire bárkit is elérnék, már mindketten halottak lennének. Nameg ott van a földön Hesz... basszus, Heszperída! Csak ne haljon meg! Szegény Narcissus beleőrülne.

Vendég

*A mágus látja, hogy a fiú mérges lesz mikor Heszperídába belecsap a villám.*
-Ó, netán közel állt hozzád? Bocsáss meg, máris segítek, hogy találkozhass vele.*mondja nyugodt hangon Narcissusnak.*
-látom őrzőnek jó vagy, de kíváncsi vagyok, hogy meddig bírod a kínt.Ha megszeretnéd menteni drágalátos barátnőd életét akkor állj fel és nézz szembe a halállal! Látni akarom amikor kihunyj szemedből a fény! ÁLLJ FEL!*a végén már ordibál a nemes lelkű fiúval. Majd észreveszi Cartina közeledését, és a lány felé fordul.*
-Látom nem adod fel olyan könnyen! Se baj, hisz hamarosan kis kalandotok véget ér és nem sokára egy új világ tárul szemetek elé, ahol mind együtt lesztek és felhőkön fogtok táncolni és felülről figyelitek majd a tájat.*tenyerét Cartina felé emeli és egy újabb varázsige hagyja el a mágus száját.*
-Maneo!*a varázsige hatására a lány ismét nem tud megmozdulni.*
-Amíg végig nézed barátaid halálát addig lelkedet készítsd fel a fájdalmas halálra!

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 10:32 pm

-Közel. Igen. *Mondja a fiú félhangosan, majd könnyed szívvel felnevet.* -Köszönöm Villámok Ura a dicséretet. Ígérem, ha túlélem ezt a kalandot, büszkén fogom emlegetni szavait! A kínt elég jól bírom, de sajnálatosan a szememben semmit nem fog látni.
*Szurokfeketévé szelídült szemgolyóját Cartina felé emeli, s komolyan megrémül.*
-Menekülj Hókirálynő!
~És ha segítenék?~
*Démona hangja, mint egy fagyos zuhany perzseli meg lelkét. Egyszerre ég és vacog, s érzi az idegen test mocorgását. Hasán egyre-másra domborodnak ki az ujjak, siklanak végig a karmok, rémisztően meghullámoztatva a fekete pulóvert.*
~Engedd át a terepet. Én megölöm az ellenséged!~
~Nem! Vársz, ha kell az idők végezetéig, mert innen ki nem jutsz!~
*Feláll a földről, fekete szemeit a varázslóra emeli, tenyerét felé fordítja. A szavak erőteljesebben törnek elő belőle, mint bármikor máskor.*
-Nekem itt nincs ellenségem! Csak két barátom, akit meg kell védenem! *Hangja ordítássá erősödik, ujjaival villámgyors mozdulatot tesz. Elvágja saját torkát, majd hozzá tesz némi sajátos adalékot: kezét körbe lendíti, mintha maga jelölné meg a varázslat határait.* -Murus immanis!

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 10:38 pm

*Ahogy beledermed a mozdulatba, keresetlen szavak bődülnek fel az agyában, de nem mondja ki őket. Nem. Nem adja meg azt az élvezetet a mágusnak, hogy akár egy szikráját is elkapja a bizonytalanságának. Felkészül a legrosszabbra, és erőnek erejével próbálja kizökkenteni magát a kényszeredett szoborságból. Sose szerette ezt a játékot, miért változtatna pont most. Figyelemmel kíséri Narcissus próbálkozásait Heszperída megmentésére, de nem látja, hogy a lány csak egy kicsit is magához tért volna. Amikor a fiú elmondja a pajzs varázslatot, újra próbálkozik a mozdolással, és ha sikerül neki, kelletlenül bár, de menekülőre fogja. Nem akarja még azzal is gyötörni Narcissust, hogy csakazértis itt marad. Könnyek gyűlnek a szemében.*

Vendég

-Szemeid mindent elfognak árulni, s mikor a halál illatát megérzed akkor félelem fog szívedbe kerülni és démonod elfog bújni. Nem lesz melletted senki se, hogy segítsenek. Egyedül, magányosan fogsz meghalni. Mond tényleg ezt akarod?*kérdezi a fiútól, majd nézi, ahogy tovább próbálkotzik Narcissus meg akarja magát védeni, és ezzel el is tereli a mágus figyelmét Cartináról, akinek így sikerül egérutat nyernie, de a varázsló hamar észreveszi, hogy valami hiba történt. Mikor látja, hogy Cartina elfut, akkor Narcissusra pillant.*
-Jó kis barátaid vannak! Az egyik a földön fekszik és felőle azt csinálhatsz amit akarsz, a másik pedig gyáva és elfut. Nos, fiatalok várjatok meg! Van egy kis elintézni valóm!*mondja nyugodt hangon, majd két tenyerét feje fölött összecsapja, mire az égből egy zöld villám csap le rá és eltűnik a mágus. A zöld villám pont Cartina előtt csapódik a földbe és a varázsló megjelenik. Tenyerét Cartina felé tartja.*
-Mens mentis legere!*mondja ki a varázsigét.*
-Kíváncsi vagyok, hogy mi jár a kis fejecskédbe.

Tárgy: Re: Dimenzió Kapuk Ligete Szer. Dec. 22, 2010 11:07 pm

-Én a haláltól nem félek! A magány születésemtől fogva kísér! Démonimádó varázslók kísértetei neveltek fel! NEM-FÉLEK!!!
*Hangjától zeng a föld, és remeg a levegő. Hogy barátai milyen állapotban vannak, azt a varázslótól megtudta, s kifejezett örömmel tölti el, hogy Cartina el tudott futni. Reményeim azonban rögvest szertefoszlanak, amint az elteleportál, s elkapja a menekülő lányt.*
~Meg kell védenem!~
*Süvölt saját hangja a fejében, majd átlépi Heszperída mozdulatlan testét, és a varázsló felé fordul. Fejében milliónyi gondolat száguld, valamit tennie kell. Varázslatai bár egyedi töltéssel is bírnak sajátos taníttatása miatt, mégsem alkalmasak arra, hogy megállítsák a férfit. Most nagyon eszesnek kell lennie. A segélyhívó varázslatot egyenlőre nem akarja alkalmazni, mert míg életben van, cselekvőképes. Mély levegőt vesz, és egy pillanatra elmélyül tudata legrejtettebb zugaiban.*
~Mégis csak kellek neked?~
*A fiú gyomra felfordul, ha arra gondol, hogy démonikus hatalmakhoz kell nyúlnia. Pontosabban nem is magától a démonikus hatalomtól, hanem a tudattól, hogy az csak pusztítani képes. Támadó varázslatot nem mer alkalmazni, hiszen Cartina is megsérülhet. A lány láthatóan nem tud védekezni, a worgja még kölyök és retteg. Shadow után kutat tekintetével, de a macsek is előre látóan leléphetett, mert sehol sem látja. Megrázza fejét, és koncentrál. Mozdulni nem tud, hiszen bokáját kificamította, de varázsolni igen. Lefelé suhint, a Varázsló bokájának hátulját célozza, s egymás után három ictumot is elenged. Reménykedik és vár, egyenlőre jobbat nem tehet. ha elengedné a démont, ő mindenkit megölne, ezt tudja jól. A halált el kell kerülni!*

» Obeliszkek Ligete