Völgykatlan

Tárgy: Völgykatlan Kedd Jún. 29, 2010 12:33 pm

A Völgykatlan..... gyönyörű vízesések,hatalmas tavak,kanyargó folyók.... ez itt az elfek birodalma,ahol békében élnek a sok különleges állat között Cryonath sűrű erdelyében!

Völgykatlan Valgyk11

Aki itt már járt egyszer,annak szíve mindig visszahúz,főként a csodálatos Elfelorianba,az elfek legfőbb városába,melyet az Örök Fák Városaként is emlegetnek.

Völgykatlan Valgyk12

A város,mint maga a Völgykatlan is,sok küldetés színhelyéül szolgál.
Itt irgalomra,megbecsülésre,és menedékre találhat az is aki a legelveszettebb Cryonath világában.

Vendég

-Én Elizabeth vagyok. *Darálja a lány, miközben sorra koncolja föl láthatatlan ellenfeleit.* -Sajnálom Tina, de annyi időnk nem lesz.
*A wargra vet egy üdvözlő pillantást, majd amikor Emett is megérkezik, megdobban a szíve. Leengedi fegyveres jobb kezét, felkapja a hátizsákot, felcsatolja a tegezt és az íjat, a pajzsot, majd közelebb lép szerelméhez, és egy lehengerlően szívdobogtató mosollyal köszönti. Nem ér hozzá, nem szólítja meg, de érezni, hogy nagyon, nagyon örül neki. Sorban megérkeznek a többiek is, majd megnyílik a kapu, s az utolsó instrukciók lecsengése után az elsők között lép át rajta. Azonnal megcsapja a dög meleg. Erre is felkészült, körben lecipzározza a felsőjét, leveszi magáról, s látható, hogy alatta egy szinte csak a mellét takaró "top" van. Hófehér hashala, bordái alsó ívei csábosan, szinte érintésre könyörögve ringnak a lány csípőjével együtt, ahogy leveszi magáról a hosszúujjút.*
-Meg lehet itt fulladni. *Nyögi, miközben belegyömöszöli a felsőt táskájába.*
*Szemeivel keresi az említett ösvényt, és várja a többieket.*

//Fatum, te vagy a soros, remélem írsz is, ha már itt vagy. ^^//

Vendég

*Amikor a kis csapat kilép teljesen más légkörbe kerülnek,mint eddig voltak!
Egy hatalmas,ragyogó napsütéses mezőn találják magukat egy ösvény kellős közepén!
A Magnius,és a Phoenix,Cryonath két napja most együtt ragyog az égen,azért van ennyire meleg,ám szerencsére a nagy sárga Magnius melletti apróbb vörös Phoenix már lemenőben van.
Rovarok zümmögnek a magas fűben körülöttük,s egyik irányba a végtelen messzi mezőség,egészen távolban meredek,felfelé nyúló sziklafallal,másik irányban pedig egy picit közelebb,mint a sziklafal,nagy koronájú,zöldellő fák.
Előttük néhány,fácán szerű madár rebben ki a fűből ijdeten,ahogy a sok diák megjelenik a semmiből.Majd a kapu be is zárul,s ott maradtak magukra.*

Tárgy: Re: Völgykatlan Szomb. Jan. 08, 2011 12:52 pm

*Cartinára kapja a tekintetét, majd vissza Elizabethre, s mindezt megpróbálja udvariasan, de nem megy neki.*
-Már értem! Ő az Angyali Próféta ikertestvére. Kérem, vegye őszinte bocsánatkérésem Márvány Szirén, csupán igéző szépsége oly hasonlatos volt, hogy megtévesztette elbájolt szemem.
*Amikor Emett megérkezik, felpattan, s kezet nyújt neki.*
-Üdvözöllek Harcostárs! Narcissus Wilhelm Decart vagyok, ama hatalmas öröm hordozója, hogy megismerhettem!
*Meghajol felé, ám ekkor megjönnek a többiek is, köztük Heszperída. A világ félig megszűnik számára, s hosszú csókot vált a lánnyal.*
-Hiányoztál Szerelmem!
*Elmeséli neki, hogy volt egy nagyon hosszú, kellemes beszélgetése Croxforddal, aki adott neki egy fekete, sötétvörös kristályberakásos gyűrűt, ami megakadályozza, hogy Caiussem akkor törjön ki, amikor akar. Ezt persze mások is hallhatják, csak valószínűleg nem érdekli őket.
A tanárnő megjelenése felvidítja. Meghajol felé, illően köszönti, megjegyzi minden szavát, majd átlép a kapun. Kellemes meleg fogadja, aminek kifejezetten örül. A csapathoz fordul, s kicsit emeltebb hangon megszólal.*
-Úgy hallottam, Ered Vinben kellene töltenünk egy éjszakát. Ered Vintől nem messze áll a kastély, melyben születtem, s nevelkedtem, így kérem Barátaim, Társaim, engedjék meg, hogy felkínáljam szerény otthonomat menedékül
*Várja a válaszokat, s közben szorosan öleli Heszperídát. Tudja, hogy ez az utolsó ölelésük, hiszen utána a küldetésre kell koncentrálniuk.*

Tárgy: Re: Völgykatlan Szomb. Jan. 08, 2011 1:04 pm

*Megmosolyogja Narcissus tévedését, de már hozzászokott, hogy mindig ez történik. Amikor Heszperída megjelenik, már nem is számít a válaszra, de örül a mondatfoszlányoknak, amiket hall.*
~ Mindenhol párocskák. Nagyszerű.
*Narcissus ajánlatára helyesel, bár bele se mer gondolni, kilyen állapotban lehet a kastély, és mik lehetnek ott. Mindenesetre ha Narcissus meg meri őket hívni, valószínű, hogy semmi túl vészes.*
- Javaslom, induljunk el az ösvényen, ahogy Heavenly professzor mondta. Ide fogok pörkölődni, ha egyhelyben ácsorgunk!
*Testvéréhez hasonlóan ő is levesz pár réteget, és ezeket a derekára köti, mert semmi kedve levenni a táskáját.*
- Szerintem már rajta is állunk. *Mondja, látva Liz kereső pillantását, majd a szkálk és az erdő közötti tiszta részen futtatja végig a szemét.*
- De vajon melyik irányba?

Tárgy: Re: Völgykatlan Szomb. Jan. 08, 2011 1:09 pm

* Hallja Narcissus szavait,ám nem szól semmit.Viszont eldönti,hogy alkalom adtán rákérdez a fiúnál pár dologra.
Végig hallgatja a tanárnőt,majd szó nélkül lép át Liz után a melegbe.
Ám neki meg se kottyan ez a hőség,démon vére nagyszerűen fogadja az ilyesfajta meleget.
Még a többiek át sem érnek,máris szembe fordul Lizzel,és kicsit bosszúsan néz a lány szemeibe.*
-Ne menj előre sehová. *mondja rekedten,és kicsit dühösen.*-Ezt most tisztázni akarom veled.Nem szeretném,ha Te lennél az akit először megátkoznak vagy lelőnek. *mondja,de ekkor már meg is jelennek a többiek,s Emett elfordul a lánytól,és rájuk pillant.
Ekkor záródik be a kapu,a fiú pedig úgy tesz,mintha semmi nem történt volna az imént.Bár elég keményen beszélt,szavai mögül kiérződött az aggódás,bármennyire is leplezni akarta prefektus szigorában.
Majd Cartinához fordul hirtelen.*
-Jut eszembe... Drakkel találkoztam,azt üzeni,hogy sok szerencsét,és itt akart volna lenni amikor elindultok,csak haza kellett mennie a húgával valami miatt.Gondolom családi ügy. *teszi hozzá egykedvűen.*-De megígértem neki,hogy átadom az üzenetét.Meg azt,hogy vigyázz magadra,és ha visszatértek,akkor el akar vinni valahová.
*Ekkor érkezik az ajánlat Narcissustól.Emett elgondokodik egy kicsit.Nem volna rossz a dolog,de még nem ismeri eléggé a fiút ahhoz,hogy ezt meg tudják kockáztatni.*
-Nos,kedvező az ajánlatod Narcissus,de ezt még útközben megtárgyaljuk.Viszont Tina bölcsen szólt,hogy induljunk,nem késlekedhetünk,Elfelorianban már várnak minket.És Heavenly pedig azt mondta,hogy az erdő felé,az pedig arra van. *mutat a fák felé.*
-Na akkor menjük.Az árnyékban biztosan jobb lesz! *mondja miközben elő is veszi kulacsát,és iszik egy kicsit belőle.Ahogy itt ácsorognak a tűző napon,egy kicsit ő is kezdi megérezni a meleget,de még mindig korántsem úgy,mint a többiek.Majd ha mindenki helyesel,akkor máris elindul előre a szűk kis ösvényen a derékig érő hosszú szárú,búzakalász szerű fűben.*

Vendég

*Narcissus szavaira egy kicsit ő is felderül. Legalább egy éjszaka, amikor lesz tető a fejük fölött, ez igazán biztatóan hat az arisztokrata úrhölgy számára. Ráadásul egy kastély! Lelki szemei előtt szolgák hosszú sora, selyemágyak és lakomával megrakodott asztalok képe dereng fel.*
-Ne hallgass erre a megsavanyodott démonra Narcissus, szívesen meghúzzuk magunkat nálad, ha a szüleidet sem zavarjuk.
*Emett szavai egyszerre érintik meg és dühítik fel. Mit képzel magáról? Egy karcolás nélkül tért vissza az első küldetéséről -jó, az Angyalok Itala segítségével-, erős harcos és kegyetlen mágiahasználó. Bal kezével a srác válla után kap, és ha akarja ha nem, vasmarokkal fordítja maga felé.*
-Na ide figyelj! Érek legalább annyit harcban, mint bárki más eben a csapatban. Ha nem vagy képes egyenlő félként tekinteni rám, akkor jobb, ha csak hátulról figyeled a csinos popómat, mert én ugyan nem fogom hagyni, hogy az aggódásod tönkre tegye az én szórakozásomat!
*Szórakozás. És már megint az a felhevült, félőrült pillantás. Ezek szerint a lány fel sem fogja igazán, hogy bármikor meghalhat. Annak teljes tudatában, hogy erős, és legyőzhetetlen faképnél hagyja Emettet, és Cartinába karolva követik az élre törő Narcissust és Heszperídát. Titkon azért örül neki, hogy Narcissus megy előre, mert hallott egyet, s mást a fiú harci tehetségéről. Legalábbis a fegyverzete biztató, meg az a magabiztosság, ahogy lépked.*
~Heszperída aztán tud választani.~ *Gondolja magában.* ~Akár csak én!~
*Visszafordul Emett felé, és egy lágy csókot formáz meg ajkaival. Rajong érte, szereti, imádja, de a csatározásokat legalább annyira.*

Vendég

*Hosszú percekig tart,mire beérnek a fák közé,ami valóban enyhülést hoz nekik a meleg,óriási mező után.
Az árnyékban sokkal elviselhetőbb a meleg,és még kicsiny szellő is fújdogál.
Néhol a Magnius és a Phhoenix arany foltokat hagyva süt át a lehetetlenül zöld levelek között,néhol pedig olyan sűrű a fák lombja,hogy szinte teljesen elzárja előlük a napsugarakat.
Hosszú ideig csak egy erdei ösvényen menetelnek,ahol magas,vékony szárú fák vannak,kicsit kopár környezetben,de egy jó 10-15 perc gyaloglás után lélegzet elállító dolgot vehetnek észre!
A fák közül egy kicsiny ligetbe kibukkanva az ösvény mentén,hatalmas,csillogó tavacska és számos vízesése csobog szemet gyönyörködtető látvánnyal!
Mellettük több tucat állat - szarvasok,őzek,és egyéb furcsa,ismeretlen lények szökellnek,ugrálnak,lépkednek fel s alá,hogy ihassanak a tiszta vízből.
Innentől kezdve bárhol haladnak az ösvényen,vagy egyik,vagy másik oldalon feltűnik egy egy tavacska és vízesés,és néha patakok szelik keresztbe az ő útjukat is.
Az egész Völgykatlan életre kel körülöttük,madarak csiripelnek,folyton állatok tűnnek fel mellettük... mindent összegezve,egy csodálatos,és varázslatos helyen járnak,melyet talán még sosem tapodott a lábuk eddig.*

Tárgy: Re: Völgykatlan Szomb. Jan. 08, 2011 1:32 pm

*Csak bólint Emett felé, s közben az élre tör Heszperídával. Szíve örül, hogy egy másik hozzá hasonló is van a csapatban, így bizonyosan nem lesz egyedül az életet mániákusan védelmezők között. Ez abból is kitűnik, ahogyan Emett Elizabeth-tel beszél. Meg akarja védeni a lányt, hiszen félti, és az sem kizárt, hogy szereti. Nem tartja illendőnek sem rákérdezni, sem beleszólni, bár szeretne nekik segíteni. A szeretet felszabadító erejét hirdeti bárhol, ahol feltűnik.
Az első gyönyörű ligetnél egy percre megtorpannak gyönyörködni, de a küldetéstudat tovább hajtja lábát. Egy gyönge sárkánybébi várja, hogy hazavigyék a szüleihez. A gondolatra is összeszorul szíve. gyorsabb tempót diktál, akinek rövidebb a lába, bizony kapkodnia kell, hogy le ne maradjon.*
-Siessünk Társaim a Fényességben! Egy ifjú szív várja, hogy honában megpihenhessen!
*A varázsvilág eszébe juttatja otthon hagyott fényképezőgépét, s elhatározza, hogy ha vége lesz az évnek, visszajön ide Szerelmével piknikezni.*

Tárgy: Re: Völgykatlan Szomb. Jan. 08, 2011 1:40 pm

*Mosolyogva hallgatja Liz beszédét Emetthez. Már megint előtört belőle a harci gépezet, ami megállíthatatlan... ÉS a megállíthatatlan harci gépezet meg is fogja Tinát a karjánál, és gyorsabb tempóban vonja maga után. Az első meglepetést leküzdve felveszi az iramot. A táj gyönyörűségének bámulásából Narcissus hangja zökkenti ki.*
~ Lesz mit vadászni, ha elfogy a kajánk... ne beszélj kajáról, mert éhes leszel, Tina!
- Ne kapd fel annyira a vizet, csak hideg fejjel vághatunk bele ebbe a küldetésbe. *Súgja oda ikertestvérének, és megnyugszik, amikor látja, hogy Liz egy csókot röppent a fiú felé.*

Tárgy: Re: Völgykatlan Szomb. Jan. 08, 2011 1:42 pm

*Emett azonban nem hagyja annyiban a dolgot.
Előre vágtat,és próbál higgadt maradni,ahogy jó prefektushoz illik,nem pedig egy gyilkos démonhoz.
Nem érinti meg Elizabethet,csak mellé sétál,csak szép komótosan,épp akkorra amikor beérnek a fák közé,és úgy szólal meg.*
-Önfejű vagy Liz.Egy önfejű buta liba,aki nem tudja felfogni,milyen veszély leselkedhet rá egy ilyen világban mint ez.Mondd csak utána olvastál egyáltalán milyen helyekre megyünk?Van fogalmad róla?Ugyan,dehogy van.... attól még,hogy egyszer szerencséd volt,nem mindig lehetsz olyan mázlista mint a medvénél. *mondja,mindezt teljesen higgadtan.*-Egyébként úgy tudom,ha nincs Ney'marath ajándéka,akkor ott hagytad volna a fogadat.... ó és igen,Shawna... érsz annyit harcban... de még mindig én vagyok a prefektus.Tehát én mondom meg mit csinálsz,és ha nem tetszik,akkor mehetsz haza.Ne gerjeszd a feszültséget. *mondja,s bár hangja továbbra is higgadt,kiérződik belőle idegessége.Nem tudja elképzelni,hogy Elizabeth hogyan beszélhetett vele ilyen megalázóan prefektus létére.
El is határozza,hogy amíg a lány nem érti meg,hogy mit akar,addig csak úgy fog vele bánni,mint egy akadékoskodó harcostárssal,s ha kell,akkor a saját szakját szabadítja meg pontoktól.Ha erre van szükség ahhoz,hogy Beth végre észhez térjen,és ne rohanjon bele vakon a halálba... akkor ezt fogja tenni.Akkor is ha a lány megutálja.
Gyors léptekben ott hagyja a lányt,és nem is figyel arra,ha valamit még mond neki,majd Narcissushoz és Heszperídához lép.Nem szól amiért a fiú van az élen,mert szerencséjére egy prefektussal kajtat,ezért úgy tekint a dologra,hogy Perída van elől.
Felzárkózik hozzájuk amikor megtorpannak egy kicsit a vízesésnél,jóval Lizék előtt,és Narcissushoz szól.*
-Szóval kastélyod van?Ne haragudj,amiért nem mondtam rögtön igent,de tudod... nem árt megtudni egyet s mást mielőtt az ember dönt.Igaz,nem én vagyok a csapat vezére,de prefektusként próbálok józan ésszel gondolkodni.Bizonyára megérted. *mondja a fiúnak.*
-Hallottam,hogy mondtad,Croxfordnál voltál.Csak nem démon pszichológiát tartott neked?Én is sokat jártam hozzá.... nem láttam még nála jobbat,aki kordában tudja tartani gyilkos ösztöneit.Jó tanár,és démon ügyekben a legjobb.Mit beszélgettetek?Vagy... neked milyen démonikus tüneteid vannak? *érdeklődik még mindig hangszíntelenül,viszont tagadhatatlanul kíváncsian.*

Vendég

*A gyorsított tempó kifejezetten üdítően hat a lányra. Haját elővigyázatosságból nem bontja ki, és léptei is feszesek, mint egy ugrásra kész macskának. Ismeri a veszélyt annyira, hogy tudja, mindig lehet rá számítani. Narcissus naiv lelkesedése rá is átragad, úgy érzi, legyőzhetetlen sereget alkotnak. Két elf, két féldémon, két szívvel lélekkel nefariusos és két vadóc venatorisos. Ha ez nem szerencsés és kiemelkedő csapat, akkor ugyan mi lehetne az? Emett szavaira gonosz félmosollyal válaszol.*
-Nem azt mondtad hogy orrba fogod gyűrni azt, aki ostoba libának nevez engem? Nem mintha nem venném a szívemre, ha eltörnéd a saját orrod, de nem is haragudnék annyira.
*A hangjában bujkáló gúny mar, akár a sav, és hiába hagyja ott Emett, ő utána megy és befejezi.*
-Te vagy a prefektus, úgyhogy neked kellene higgadtan, és logikusan döntened, figyelembe véve az ésszerűséget. Nézz már magadra! Még el sem indultunk, már majdnem magad alá pisiltél. Ha ennyire félsz, hogy valaki más öl meg, nem kell aggódnod, rövid időn belül idegösszeomlást kapok.
*Az indulatok lassan hömpölyögnek elő a lányból, és mostmár komolyan dühös a srácra.*
-Tudod, azért kértem, hogy gyere velünk, mert megnyugtat a közelséged. Kérlek, a társaink érdekében viselkedj már úgy, mint aki megnyugtató és magabiztos!
*Ahogy ezt kimondja ellágyul a hangja.*
-Figyelj. Szeretlek, ezért követni fogom a parancsaid, de kérlek, ne nézz semmibe.
*Ezek után hagyja a két vezetőt tanácskozni, visszatér Cartinához, és mély levegőt véve megnyugtatja magát.*

Vendég

*Ahogy tovább gyalogolnak az ösvényen,egyre sűrűbbek a fák,és a vízesések egyre inkább patakokká szakadnak fel,és leomlás helyett csak a lábuk alatt kanyarognak.
Hirtelen fura érzésük támadhat... mintha figyelnék őket.Ám akárhogyan is nézhetnek szét,senkit nem láthatnak meg sem a fákon,sem alattuk.
Csak a puszta zöld lombkoronát.
Majd egy erősebb sodrású,nagyobb folyóhoz érnek,amin egy vastag fatörzsön át tudnak átkelni.Más utat sehol nem látnak.Így nincs más hátra,csak ügyesen egyensúlyozva át kell kelniük rajta.És reménykedhetnek benne,hogy nem pottyannak a vízbe! *

// mindenki dobjon egyet kockával,így derül ki,mi történik a farönkön ! //

Tárgy: Re: Völgykatlan Szomb. Jan. 08, 2011 2:13 pm

*A veszekedésre megtorpan, majd olyat tesz, amire valószínűleg senki nem számít. Megöleli a heves Elizabethet, majd Emett vállára teszi a kezét.*
-Barátaim, kérlek, ne veszekedjetek tovább. A szerelem hatalma feloldja a feszültségeket, csak bíznotok kell egy kicsit egymásban. *Mindkettejüket tegezi, ezzel jelzi, hogy közeli barátként kezeli őket.* -Emett, kérlek ne nézd le a Márványhölgyet. Veszélyhelyzetben, csatában helyén van az esze, ezt Croxford professzortól tudom. Te Márványlány, kérlek, légy egy kicsit megértőbb. Egy idegen világban vagyunk, ahol a harag veszélyt és gyűlöletet szül. Kérlek, béküljetek ki.
*Vár valami pozitív megnyilvánulást mindkettejüktől, és Liz el is mondja, hogy szereti és követi Emettet bárhová. Ha a fiú is mondott valami biztatót továbbindulnak. Gyorsítja a tempót, hogy behozzák a lemaradást, közben Emett kérdésére is marad energiája válaszolni.*
-Kastély, igen. Az őseimtől örököltem, akár a kardot és a pajzsot. Nem mágikusak, de különlegesen megmunkáltak és gyönyörűek.
*Szemei csillognak, ahogy a családját említi. Imádhatja őket, akár az életet és az élőket.*
-croxford meghallgatott, és emberként kezelt. Nem démonfattyként, hanem emberként. Megtisztelt a bizalmával, és azzal, hogy nem nézett gyengébbnek, mint amilyen vagyok. Igazán hálás lehetek neki mindenért! Ha tünet alatt arra gondolsz, Caiussem mit szokott csinálni, néha-néha kimászik a testemből, ilyenkor egyszerűen el kell kapni és visszatenni bele. Kedvelem, mert intelligens, művelt, erős és bátor. Az emberekkel van némi problémája, de úgy érzem, jó irányba haladok, hogy rábeszéljem, szeresse úgy az élőket, akár én.
*És komolyan így gondolja. Kár, hogy hatalmasat téved. A folyóhoz érve megtorpannak.*
-Azt hiszem ekkora pajzsot még én sem tudok teremteni.
*Mondja kétségbeesetten. Előre megy, hogy tesztelje a rönk síkosságát.*
-Ha leesnék, építsetek a pajzsmágiátokból egy hidat. Azon biztonságosan át tudtok kelni.

Tárgy: Re: Völgykatlan Szomb. Jan. 08, 2011 2:13 pm

The member 'Narcissus Wilhelm Decart' has done the following action : Dices roll

'hatoldalú dobókocka' :
Völgykatlan Die-6

Result :

Tárgy: Re: Völgykatlan Szomb. Jan. 08, 2011 2:27 pm

*Kicsit úgy érzi, mintha néző lénne egy színi előadáson. Végighallgatja, mit mondanak a többiek, majd ő is rálép a síkos rönkre. Pillanatnyilag nagyon irigyli Gatsugaa-t, aki alacsony súlypontjával és hosszú karmai segítségével szinte úgy indul neki a dolognak, mintha nem is lenne alattuk egy hatalmas vízfolyás. Próbál nem gondolni arra, mi történhet, és biztos léptekkel halad előre. Reméli, hogy Emett és Liz nem ölik megy egymást odaát.*

Tárgy: Re: Völgykatlan Szomb. Jan. 08, 2011 2:27 pm

The member 'Cartina Shawna' has done the following action : Dices roll

'hatoldalú dobókocka' :
Völgykatlan Die-6

Result :

Tárgy: Re: Völgykatlan Szomb. Jan. 08, 2011 2:29 pm

* Emett Lizre pillant,és gyilkos pillantása mindent elárul.
Viszont csak ennyit mond a lánynak.*
-Szerintem ha csendben maradtál volna bölcs maradtál volna. *azzal elfordul Liztől,látványosan kimutatva,hogy innentől kezdve nem érdekli,hogy mit mond neki a lány.Majd ha megérti,hogy ő mit akart,és tényleg megérti,és képes túllépni a büszkeségén,akkor majd beszél vele.Most jobb módszert nem tud Liz észhez térésénbek érdekében,mint,hogy nem szól hozzá.
Ekkor érnek egy gyors folyású patakhoz... bár inkább folyó,mert elég mélynek és gyorsnak látszik,valamint szélesebb mint az eddigi csendesebbek.Csak egy kidőlt fatörzs vezet át rajta,s azon kell egyensúlyozniuk,hogy átjuthassanak.*
-Köszönöm Narcissus,de majd én megbirkózom a dologgal. *mondja a fiú a szerelmi kioktatásra,majd kíváncsian pillant ismét rá.*
-Szóval önálló tudatú démon. *mondja kicsit elgondolkodva.*-Akkor Te nem is féldémon vagy,inkább démon álltal megszállt. *gondolkodik hangosan.*-Bennem sajnos születésemtől fogva bennem van a démon... nem tudom két részre bontani magamat és őt,mert egy és ugyanaz a kettő. *húzza el a száját,de többet nem is mond magáról.Inkább lassan fellép a fára,és elkezd araszolni rajta.*

Tárgy: Re: Völgykatlan Szomb. Jan. 08, 2011 2:29 pm

The member 'Emett Remus Bacan' has done the following action : Dices roll

'hatoldalú dobókocka' :
Völgykatlan Die-6

Result :

Vendég

*Narcissus reakciója megdöbbenti. Automatikusan átöleli őt, és nem is akaródzik neki elengedni. Annyi megnyugtató, mély szeretet árad belőle, mint senkiből talán a világon. Már érti, Heszperída mit szerethet benne ennyire. Pár pillanat múlva mégiscsak elengedi. Úgy érzi, átitatódott, feltöltődött békével és megértéssel. Nem szól, csupán egy hálás pillantást vet felé, egy igazán szerelmeset pedig Emett felé, majd tényleg magukra hagyja őket. Sokkal jobb hangulatban folytatja az utat, min eddig. Biztos benne, hogy Emettel rendeződni fog minden. A viselkedése nem lepi meg, és meg sem bántja, megszokta tőle, hogy bunkó és esetlen. Csak mosolyogva ingatja a fejét, és követi.
A folyónál megáll a csapat, Narcissus megy előre, mint mindig, csoda, hogy annyi súllyal képes egyensúlyozni. Csodálva nézi, s közben elgondolkodik azon, amit mond. Igen, valóban fel tudnának építeni egy hidat a víz fölött pusztán pajzsvarázslatokból. Kockázatos lenne, hiszen ha valaki egy picit is megakad a koncentrációban, egy "lépcsőfok" eltűnik a lábuk alól. És akkor mindennek vége. Bízik macskaügyességében, ezért inkább a rönköt választja. Narcissus és Cartina bátorsága rá is jó hatással van, Gatsugaa ügyessége és magabiztossága pedig egyenesen arra készteti, hogy menjen. Követi Emettet, macskaszerű, puha mozdulattal lép fel a rönkre, és szinte keresztül oson rajta.*

Tárgy: Re: Völgykatlan Szomb. Jan. 08, 2011 2:32 pm

The member 'Elizabeth Shawna' has done the following action : Dices roll

'hatoldalú dobókocka' :
Völgykatlan Die-6

Result :

Vendég

* Narcissus indul elsőként a fatörzsön,és gond nélkül sikerül átjutnia.Mintha egész életében ilyen helyeken szökellt volna.
Eztán következik Cartina,aki óvatosan lép rá a furcsa hídra,de egy vizes foltban megcsúszik,és majdnem bepottyan a vízbe!Szerencséjére négykézlábra esik,és szépen megkapaszkodik a fatörzsbe,és felállnia is sikerül,majd hamarosan már a túloldalon van Narcissussal,és a worgjával.
Emett következik,aki szintén Narcissushoz hasonló könnyedségel jut át a túloldalra.Talán a démon vér teszi.Bár talán mégsem a démonvér.... hiszen Elizabeth is,akár csak Narcissus és Emett,úgy oson át a hídon,minden gond nélkül.
Ám ekkor történik a baj!Míg négyen már sikeresen átértek,a többiek is elindulnak utánuk,s nem tudni,hogy ki,de valamelyikük megcsúszik a rönkön.... s magával rántja a többieket!Így Heszperída,Kate,Lucio és Iaszón a vízben landol!
A többiek közt kitör a pánik,ám még mielőtt bármit is tehetnének,hirtelen a semmiből zöld,levél köpenyek,és barna csizmák,arany és szén hajak tűnnek fel,majd kötelek hullanak a vízbe....
S pár pillanat múlva már mindenki kint van a vízből.Kicsit dideregve,kicsit vizesen,de épségben.
S ott állnak szemtől szemben,öt magas,vékony,hegyes fülű elf férfival akik némán nézik az utazókat kardokkal és íjakkal a kezükben.
Majd az egyik aranyhajú,furcsa tetoválással az arcán,előre lép és felemeli egyik kezét a béke jeléül.*
-Üdvözöllek benneteket Elfelorianban.Ser'yah vagyok. *mondja lágy,selymes hangon,a közös nyelvet beszélve.*
-Figyeltünk titeket,és úgy hisszük ti lehettek az a harcos csapat aki Blassirért jött... bár talán kissé fiatalok vagytok... *mondja elgondolkodva a férfi,majd kezével kecsesen,szinte táncolva int a tovább vezető ösvény felé.*
-Kérlek,jöjjetek utánam! *mondja,majd elindul előre egy másik elffel,s ha a többiek követik,a többi három elf is felzárkózik mögéjük,egyfajta hátvédként... vagy csak a saját biztonságuk érdekében.
Kacskaringós ösvénykövetkezik,majd egy kis emelkedő után az útnak vége szakad.Ám az elf,Ser'yah nem esik pánikba,szó nélkü belegázol abban a hatalmas,sűrű bozótba ami előttük vert tanyát,és a kis csapat bizonyára nem próbált volna arra tovább menni,ha nincs velük az elf csapat.
S amint mindegyikőjük átkelt a sűrű,és áthatolhatatlannak tűnő bozótoson,amin sokkal könnyebb volt átjutni mint hitték - bizonyára elf mágia tette áthatolhatatlannak tűnővé - szinte mindenki ledermed azon amit megpillantanak.... a teljesen zajtalan,madárcsisergéses erdőből hirtelen egy zajos,elfekkel teli városba értek,ahol temérdek óriás fa nő ki a főból,s az élő fákban vannak kifaragva az elfek otthonaik!Mintha csupa miniatűr Luynerand volna!Ám itt nem az óriás fán vannak a házak,hanem a nagy fák belesjében,s a törzsükön lévő kis ablakokonmegcsillan a vidáman sütő Magnisu fénye.
Itt vannak tehát... Elfelorianban!*

Tárgy: Re: Völgykatlan Szomb. Jan. 08, 2011 3:11 pm

-Bennem is születésemtől fogva van.
*Szól hátra mosolyogva. A reakcióra nem válaszol semmit. Úgy érzi, a fiú megértette mondanivalóját, és úgy a legjobb, ha magában tisztázza, miképpen is kellene ezt elrendezni kettejük között. Két igazán hűvös, heves, gúnyos lélek. Megszorítja Heszperída kezét, majd fellép a pallóra. Ügyesen átlépdel rajta, ám majd megfagy, a rémülettől, amikor látja, hogy Cartina megcsúszik. Utána akar kapni, de túl messze van. Szerencsére a lány négykézlábra esik, és végig tud jönni rajta. Nahde amikor Heszperída, Kate és a két látásból ismert srác beleesnek, jópár szívverése kihagy, már emeli a kezét, hogy varázsoljon valamit -bármit-, de nincs rá szükség, az elfek kimenekítik őket. Narciccus azonnal lecsatolja vastag, fekete köpenyét (hogy bírta eddig ebben a hőségben?) és körbe teríti Heszperídán majd Iaszónon, de még Katen és Lucion is. Hatalmas köpeny, nem csoda, hogy bármikor sátorrá tudja alakítani. A rejtett rudak szépen hozzásimulnak a didergők oldalához, s szerencsére senkinek nem nyomják semmijét.
Hálás tekintettel néz az elfekre, majd féltérdre ereszkedik Ser'yah előtt, jobb keze ujjait a szívére teszi, s meghajtja fejét.*
-Barátaim, s Szerelmem életéért cserébe fogadd el örök hűségem, s barátságom! *Az azonnali tegezés, azonnali és feltétlen bizalmat sugároz.* -Narcissus Wilhelm Decart vagyok. Kérlek ne ítélj a korunk alapján... *Mondja ezt, mint rangidős.* -...hisz bár éveink száma nem túl sok, szívünk bátor, s nemes! Végrehajtjuk a feladatot, melyet önként, s örömmel vállaltunk el!
*Már aki. Ő például mindenképpen, s nem csupán azért, hogy vigyázzon Heszperídára. Legközelebb nem engedi a lányt egyedül átkelni sehol, az ölében fogja vinni pihényi testét. Az út meglepő fordulatot vett, s ő ennek csak örülni tud. Szereti, ha kedves fogadtatásban részesítik, s örömmel követi vezetőjüket. Ha társai megszáradtak, újra magára akasztja a vizes köpenyt, hisz csak így szárad meg gyorsan.
A várostól leesik az álla. Hát ez nem Ered Vin. Magával ragadó hangulatát és báját azonnal mosollyal és vidám, sürgető léptekkel viszonozza. Máris imádja ezt a helyet.*

Tárgy: Re: Völgykatlan Szomb. Jan. 08, 2011 3:25 pm

*Nem is gondol arra, hogy baj lehet, amig az be nem következik. Megcsúszik, és esni kezd, de szerencsére csak négykézlábra. Még a hang is belefagy. A biztonság kedvéért már nem áll fel, csak így halad tovább. Ha a worgnak beválik, miért is ne?
Alighogy átér, hallja és látja, ahogy társai a vízbe esnek, és már menne is segíteni, mikor az elf kommandóosztag besegít. Ámulattal nézi a magas teremtményeket, és még akkor mekkorára nyílik képzeletbeli szája, amikor a bozótot hátrahagyva belépnek a városba. A két nap az égen se volt semmi az előbb, de ez, ez igazán elkápráztatja az ifjú vélát. Meg is kell ráznia magát, hogy biztos legyen benne, nem esett-e mégis a vízbe, és most nem fuldoklás közben hallucinál.
Kíváncsian szegődik vezetőjük nyomába, miután meggyőződött róla, hogy mindenki él és virul.*
~ Nemsokára láthatunk egy élő sárkánykölyköt. Azta!

Tárgy: Re: Völgykatlan Szomb. Jan. 08, 2011 3:28 pm

* Emett olyan dühös és féltékeny pillantást vet Narcissus felé amilyet még nem igazán láthattak tőle.Ez pedig Liz ölelésének köszönhető.
Nem látja már a lány felé vetett pillantását mert elfordul tőlük,és erős késztetést érez rá,hogy a fiút a vízbe lökje.Ám sikerül uralkodnia magán,és Cartina után sikeresen át is ér a túlpartra.Rápillant a démonfarkasra,majd Cartinára néz,látványosan nem törődve azzal,hogy Liz át ér e hozzájuk vagy sem.*
-Szép worg.Honnan van?A Varázslatos Varázsok Boltjából?Vagy valamilyen nyeremény? *kérdezi a lányt a lehető legelbűvölőbb hangján,és próbál minnél látványosabban Tinával foglalkozni,hogy ez Liznek is feltűnjön.Ám ekkor Liz átér,és a többiek valahogy becsúsznak a vízbe.Emett rémülten ugrik a vízparthoz,és agyában varázslatok tömkelege kezd összegyűlni,majd épp eszébe jut,hogy mire is jó a Kőpitonja,amikor kötelek jelennek meg mellette,s döbbenten nézi a segítőkész elfeket,köztük a látszólagos vezért,Ser'yah-t.
Kötelezségének érzi,hogy meghajoljon - bár csak apró meghajlással - é bemutassa a többieket is.*
-Üdvözöllek elf barátunk. *köszön neki.*
-Az én nevem Emett.Ők pedig itt a csapat tagjai,akik Blassirért jöttek:Heszperída,Kate,Cartina és... Elizabeth. *mutat a lányokra,ám Lizre nem pillant rá.*-Ők pedig Narcissus..... Lucio és Iaszón.
Miután megtörtént a bemutatkozá, elindul a nyomukban a többiekkel,miközben vet egy egy aggódó pillantást a vízbe esettekre.*